Az európai régióközi szervezetek esetében első alkalommal történik meg, hogy a szakma világának regionális, megyei képviselői a regionális, megyei intézmények politikai képviselőivel együtt alkotnak gazdasági és társadalmi tanácsot. Az AREV tagrégiói között találjuk Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is. Az AREV tokaji ülésén 10 országból 32 fővel voltak jelen a szőlészet-borászat képviselői. A Nemzetközi Igazgatósági tagok Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Luxembourgból, Romániából, Csehországból, Spanyolországból és Grúziából érkeztek. Az AREV igazgatósága először látogatott hazánkba, először kereste fel Tokaj-Hegyalját, ezért a szervezőknek is kiemelt feladat volt a két nap alatt a tanácskozás mellett Tokaj-Hegyalját is bemutatni. Pincelátogatások szerepeltek a programban, miközben Tokaj mellett Sárospatak kulturális értékeit is felkeresték. A tanácskozáson történtekről Jean-Paul Bachy, a szervezet elnöke, Jean Paul Angers főtitkár és az igazgatóság magyarországi képviselője, dr. Hargitai János sajtótájékoztatón számoltak be. A vendéglátók képviseletében Koncz Ferenc és dr. Sója Szabolcs közgyűlési alelnökök köszöntötték a sajtó képviselőit, elmondva: rendkívül fontos, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye világörökségi részén, Tokaj-Hegyalján került megrendezésre ez a borászati szempontból kiemelt jelentőségű esemény. Az AREV képviselői a tanácskozás napirendi pontjai közül kiemelték az Európai Bizottság által 2008-ban kiadott Zöld Könyv áttekintését, a borpiac közös szervezéséről szóló EU Tanács rendeletének alkalmazását, az európai borok promóciójának lehetőségét. A szervezet a felmerült kérdésekről, a megoldási lehetőségekről tájékoztatja az Európai Unió intézményeit. A tokaji tanácskozáson került sor az AREV Borturizmus Bizottságának megalakítására, amellyel kapcsolatban Jean-Paul Bachy kifejtette: ez új fejezet az AREV életében. Egy „szolidaritáson alapuló hálózat kiépítésének” első lépése, „amely összehozza az Európai Unió turisztikai-bortermelő régióit, de arra törekszik, hogy ebbe a konstrukcióba később más értékeket felkaroló kezdeményezések is elférjenek.” Újságírói kérdésként felmerült a tokaji névhasználat és a világörökségi cím kérdése is. Ennek kapcsán elhangzott, hogy az AREV 86 termőhelyet képvisel Európában, amelyek közül sokan csak „álmodoznak” az UNESCO címről. Az AREV azért küzd, hogy ezek a területek minél előnyösebb helyzetben várják az újabb világpiaci kihívásokat. Egy ilyen cím ebben a versenyben hatalmas lehetőség. De a borszakma politikai képviseletét ellátva védelmezni kell a borászokat, a borelőállítókat is. A terület mellett a név védelme is hasonló fontosságú, amely egyben a minőség védelme is. Mindez kifizetődő lehet a válságban is, hiszen a hagyományos borászati, szőlészeti gazdaságok munkahelymegtartókká válhatnak, míg a kulturális örökség megőrzése újabb munkahelyteremtő erő lehet a térségben. Az AREV tárgyalt a rosé borok kérdéséről is, amelyben szintén egységes álláspont kialakítására törekszik. Erről Hargitai János úgy nyilatkozott, hogy a vörös és fehér borok összeöntését várhatóan engedélyezni fogja az EU, de ez az eredeti rosé borok ellen való vétség. A jó rosénak megfelelő szőlőfajtát kell választani, ha ez nem megy, akkor legalább olyan címkézés javasolt, amellyel egyértelműen meg lehet különböztetni a „kupázs” borokat a hagyományos roséktól.
Európai bortermelők Tokajban
Létrehozva
KözéletBelföld
Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (Assemblée des Régions Européennes Viticoles - AREV) nemzetközi szervezet április 24-én Tokajban tartotta nemzetközi igazgatósági ülését. Az AREV 1988-ban az Európa Tanács, valamint helyi és regionális önkormányzatok kezdeményezésére jött létre, akkor még Bortermelő Régiók Európai Konferenciája (CERV) néven. Hogy hatékonyságát javítsa, a szervezet 1994-ben Marsalában, Szicíliában új alapszabályt fogadott el, és hivatalosan felvette az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) nevet. Ma már Európa mintegy 70 bortermelő régiójának politikai és szakmai képviseletét látja el.