A szektor visszaesése mögött csak részben áll a tavalyi kiugró teljesítmény, és szakértők szerint a keresletcsökkenéssel sem magyarázható teljesen a várhatóan gyenge eredmény. A finanszírozási gondok is alaposan megnehezítik a termelők életét, ráadásul a csökkenő árak mellett a jövedelmezőségük is óriásit zuhant.
Áttételesen tehát a foglalkoztatásra, illetve a beruházásokra is kihat a szektor gyengélkedése. Még a Magyarországnak juttatott mentőövnek is kárát látták az agrárium szereplői, ugyanis az EU menet közben újabb feltételként szabta az uniós agrártámogatás nemzeti kiegészítésének a megnyirbálását az újabb hitelrészlet folyósításához. Ez több tízmilliárd forintos jövedelemcsökkenést jelent az ágazat számára. Mindezt azért, mert az előzetesen vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény miatt a kormány kénytelen volt megemelni a tavaly ősszel kitűzött deficittervet.
Zuhanó árak
A keresletcsökkenés számít jelenleg a szektor legkisebb gondjának, a jövedelmezőség drasztikus esése elsősorban a világpiaci árak zuhanásával magyarázható. Főként a kalászos gabonák, a kukorica és az olajos magvak esetében figyelhető meg nagy áresés, utóbbiak elsősorban a kiemelkedő amerikai és európai terméseredmények nyomán alakultak ki. Eközben a hitelezés leállása tetézi a gondokat, még a támogatott projektek társfinanszírozása is problémát okoz. A legnagyobb veszteségek a búzatermesztésben jelentkeztek az idén, az aszály csökkentette a terméseredményeket. Néhány más termény számára azonban még időben érkezett az esős időszak, így a tavalyihoz hasonló termésátlagok várhatók. Az állattenyésztésben a korábbi, lassan csökkenő tendencia figyelhető meg. A szarvasmarha-tenyésztésben stagnálás, a sertések esetében enyhe csökkenés, míg a baromfiaknál némi felfutás valószínű. Ezeket a véleményeket támasztják alá a KSH legfrissebben kiadott adatai is.
2009 I. félévében a magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben – és hátrányosan – befolyásolta a globális méretű, de a fejlett országokat különösen sújtó pénzügyi és gazdasági válság. Mivel gazdasági kapcsolataink ezekkel a fejlett országokkal a legintenzívebbek, a folytatódó világgazdasági recesszió meghatározó exportpiacaink szűkülését, hazánk gazdasági helyzetének romlását hozta magával. Ez hatványozottan igaz a mezőgazdaságra, azon belül is megyénkre. Észak-Magyarországon 2009. május 31-én a szántóterület 472,2 ezer hektár volt, 424 hektárral nagyobb, mint az előző év azonos időpontjában. Búzából 139,6 ezer hektárt vetettek, némileg kevesebbet, mint 2008-ban. Jelentősen nőtt az őszi árpa vetésterülete, mérsékeltebben a tavaszi árpáé, a napraforgóé és a lucernáé. A szántóterület megoszlása Észak-Magyarországon lényegesen eltér az országostól, bár ez nagyrészt a természeti adottságokból adódik.
Különbségek
Régiónkban nagyobb a búza – durumbúza nélkül – aránya (29,6%) az országosnál (25,8%). A kukorica vetésterületének hányada országosan több mint kétszerese az észak-magyarországinak (11,5%).
Napraforgót 2009-ben a szántóterület 17,2%-án vetettek a régióban, országosan 12,7%-án. Az előző évhez képest egyes növényféleségeknél megváltozott a vetésterület.
A 2008. évi területnek csak 27,6%-án termesztettek cukorrépát, 53,5%-án burgonyát és 69,2%-án silókukoricát. Kukoricából 54,5 ezer hektárt vetettek, az előző évinek 94,8%-át. Az állatösszeírást 2009. évi adatai szerint Észak-Magyarországon a szarvasmarha-állomány 66 ezer, kétezerrel több az előző év áprilisi és augusztusi összeírás átlagánál. A sertések számánál ellentétes tendencia figyelhető meg: június 1-jén 182 ezret írtak össze a régióban, 9 ezerrel kevesebbet, mint az áprilisi és augusztusi összeírás átlaga. A juhállomány 7 ezerrel bővült, tyúkféléből azonban 251 ezerrel kevesebbet tartottak.
A regisztrált vállalkozások aránya a mezőgazdaságban 28%. A nyilvántartott 49 ezer egyéni vállalkozás 3,5%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Leginkább a mezőgazdaság (14,1%-kal). A legtöbb egyéni vállalkozást a mezőgazdaságban (19 215) jegyezték be, melyhez az őstermelők kötelező adószám kiváltása is hozzájárult, ez tovább éreztette hatását, a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező egyéni vállalkozók száma 29 ezerre, aránya pedig 59%-ra emelkedett. Az egyéni vállalkozói tevékenységet 31%-ban főfoglalkozásként, 43%-ban mellékfoglalkozásként tartották nyilván, 26%-uk pedig nyugdíjas volt.
Áralakulás
A mezőgazdasági termékek árszínvonala 2008 I. félévében még 28,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. E magas árszínvonalnak és a múlt évi kedvező terméseredményeknek köszönhetően 2009 I. félévében az agrártermékek termelői árszintje 24,3%-kal mérséklődött. Jelentősebb, 33,2%-os a csökkenés a növényi termékeknél, ezen belül a gabonafélék termelői ára 44,3%-kal, a gyümölcsféléké 26,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de két csoportban, a virágoknál (1,2%) és a burgonyánál (6,4%) növekedtek az árak. Az élő állatok és állati termékek esetében vegyesebb a kép, a vágómarha (10,1%), a vágósertés (14%) és az étkezési tyúktojás (4,9%) áremelkedését ellensúlyozta a vágóbaromfi (7,1%) és a tej (26,5%) árcsökkenése, így összességében 3,8%-os mérséklődés következett be.
Forrás: KSH
Sólyom Sándor
Áttételesen tehát a foglalkoztatásra, illetve a beruházásokra is kihat a szektor gyengélkedése. Még a Magyarországnak juttatott mentőövnek is kárát látták az agrárium szereplői, ugyanis az EU menet közben újabb feltételként szabta az uniós agrártámogatás nemzeti kiegészítésének a megnyirbálását az újabb hitelrészlet folyósításához. Ez több tízmilliárd forintos jövedelemcsökkenést jelent az ágazat számára. Mindezt azért, mert az előzetesen vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény miatt a kormány kénytelen volt megemelni a tavaly ősszel kitűzött deficittervet.
Zuhanó árak
A keresletcsökkenés számít jelenleg a szektor legkisebb gondjának, a jövedelmezőség drasztikus esése elsősorban a világpiaci árak zuhanásával magyarázható. Főként a kalászos gabonák, a kukorica és az olajos magvak esetében figyelhető meg nagy áresés, utóbbiak elsősorban a kiemelkedő amerikai és európai terméseredmények nyomán alakultak ki. Eközben a hitelezés leállása tetézi a gondokat, még a támogatott projektek társfinanszírozása is problémát okoz. A legnagyobb veszteségek a búzatermesztésben jelentkeztek az idén, az aszály csökkentette a terméseredményeket. Néhány más termény számára azonban még időben érkezett az esős időszak, így a tavalyihoz hasonló termésátlagok várhatók. Az állattenyésztésben a korábbi, lassan csökkenő tendencia figyelhető meg. A szarvasmarha-tenyésztésben stagnálás, a sertések esetében enyhe csökkenés, míg a baromfiaknál némi felfutás valószínű. Ezeket a véleményeket támasztják alá a KSH legfrissebben kiadott adatai is.
2009 I. félévében a magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben – és hátrányosan – befolyásolta a globális méretű, de a fejlett országokat különösen sújtó pénzügyi és gazdasági válság. Mivel gazdasági kapcsolataink ezekkel a fejlett országokkal a legintenzívebbek, a folytatódó világgazdasági recesszió meghatározó exportpiacaink szűkülését, hazánk gazdasági helyzetének romlását hozta magával. Ez hatványozottan igaz a mezőgazdaságra, azon belül is megyénkre. Észak-Magyarországon 2009. május 31-én a szántóterület 472,2 ezer hektár volt, 424 hektárral nagyobb, mint az előző év azonos időpontjában. Búzából 139,6 ezer hektárt vetettek, némileg kevesebbet, mint 2008-ban. Jelentősen nőtt az őszi árpa vetésterülete, mérsékeltebben a tavaszi árpáé, a napraforgóé és a lucernáé. A szántóterület megoszlása Észak-Magyarországon lényegesen eltér az országostól, bár ez nagyrészt a természeti adottságokból adódik.
Különbségek
Régiónkban nagyobb a búza – durumbúza nélkül – aránya (29,6%) az országosnál (25,8%). A kukorica vetésterületének hányada országosan több mint kétszerese az észak-magyarországinak (11,5%).
Napraforgót 2009-ben a szántóterület 17,2%-án vetettek a régióban, országosan 12,7%-án. Az előző évhez képest egyes növényféleségeknél megváltozott a vetésterület.
A 2008. évi területnek csak 27,6%-án termesztettek cukorrépát, 53,5%-án burgonyát és 69,2%-án silókukoricát. Kukoricából 54,5 ezer hektárt vetettek, az előző évinek 94,8%-át. Az állatösszeírást 2009. évi adatai szerint Észak-Magyarországon a szarvasmarha-állomány 66 ezer, kétezerrel több az előző év áprilisi és augusztusi összeírás átlagánál. A sertések számánál ellentétes tendencia figyelhető meg: június 1-jén 182 ezret írtak össze a régióban, 9 ezerrel kevesebbet, mint az áprilisi és augusztusi összeírás átlaga. A juhállomány 7 ezerrel bővült, tyúkféléből azonban 251 ezerrel kevesebbet tartottak.
A regisztrált vállalkozások aránya a mezőgazdaságban 28%. A nyilvántartott 49 ezer egyéni vállalkozás 3,5%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Leginkább a mezőgazdaság (14,1%-kal). A legtöbb egyéni vállalkozást a mezőgazdaságban (19 215) jegyezték be, melyhez az őstermelők kötelező adószám kiváltása is hozzájárult, ez tovább éreztette hatását, a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező egyéni vállalkozók száma 29 ezerre, aránya pedig 59%-ra emelkedett. Az egyéni vállalkozói tevékenységet 31%-ban főfoglalkozásként, 43%-ban mellékfoglalkozásként tartották nyilván, 26%-uk pedig nyugdíjas volt.
Áralakulás
A mezőgazdasági termékek árszínvonala 2008 I. félévében még 28,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. E magas árszínvonalnak és a múlt évi kedvező terméseredményeknek köszönhetően 2009 I. félévében az agrártermékek termelői árszintje 24,3%-kal mérséklődött. Jelentősebb, 33,2%-os a csökkenés a növényi termékeknél, ezen belül a gabonafélék termelői ára 44,3%-kal, a gyümölcsféléké 26,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de két csoportban, a virágoknál (1,2%) és a burgonyánál (6,4%) növekedtek az árak. Az élő állatok és állati termékek esetében vegyesebb a kép, a vágómarha (10,1%), a vágósertés (14%) és az étkezési tyúktojás (4,9%) áremelkedését ellensúlyozta a vágóbaromfi (7,1%) és a tej (26,5%) árcsökkenése, így összességében 3,8%-os mérséklődés következett be.
Forrás: KSH
Sólyom Sándor