A Pongó Géza, főtitkár nevével fémjelzett közlemény szerint az ezen jogviszonyban dolgozók szigorú függelmi rendben, alá- és fölérendeltségi viszonyban teljesítik szolgálatukat. Munkavégzésük során elkövetett hibáik, mulasztásaik miatt fegyelmi eljárásban és katonai büntetőeljárásban felelnek. Ráadásul azonos okból, azonos tényállás alapján mindkét típusú felelősségre-vonást alkalmazhatják velük szemben.
A fegyelmi és a katonai büntetőeljárások igen gyakoriak. A parancsnokok buzgón indítanak eljárást apró-cseprő hibák miatt is, széles skálán terjed a kiszabható büntetés, de a szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás eddig viszonylag ritka volt.
„Az újonnan bevezetett jogszabály-módosítás azonban a hivatásos szolgálatra méltatlannak minősíti azt, akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította. Ez azt jelenti, hogy bármely szándékos katonai bűncselekmény a szolgálati viszony kötelező megszüntetésére vezet, függetlenül annak súlyától és a bíróság által kiszabott büntetéstől. A drákói szigorúságú rendelkezést a Független Rendőr Szakszervezet indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja! Hibázni csak azt tud, aki dolgozik, és a szolgálati viszonnyal járó szabályok megtartása nem könnyű, a munkavégzéssel járó hibák miatt pedig gyakran rendelnek el katonai büntetőeljárásokat. A Büntető Törvénykönyv kötelességszegés szolgálatban címmel szándékos katonai bűncselekménynek minősíti például azt is, ha a rendőr őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseket más módon súlyosan megszegi.
Mondják, hogy a hivatásosok kedvezményeket élveznek más munkavállalókhoz képest, mert kedvezőbbek a társadalombiztosítási ellátásaik. A munkajogi védelem területén azonban e jogszabály-módosítással fordul a kocka: míg a munkavállalókat csak lényeges és súlyos kötelezettségszegés miatt lehet kirúgni, addig a hivatásost mostantól bármely csekély vétke miatt. Kinek áll ez érdekében? Folytonos rettegés mellett dolgozni, mikor kerülünk utcára. A társadalom pedig nagy költséggel kiképzett, de tétovázó hivatásost kap.
A jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében a Független Rendőr Szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul” – áll többek között a közleményben.
A fegyelmi és a katonai büntetőeljárások igen gyakoriak. A parancsnokok buzgón indítanak eljárást apró-cseprő hibák miatt is, széles skálán terjed a kiszabható büntetés, de a szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás eddig viszonylag ritka volt.
„Az újonnan bevezetett jogszabály-módosítás azonban a hivatásos szolgálatra méltatlannak minősíti azt, akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította. Ez azt jelenti, hogy bármely szándékos katonai bűncselekmény a szolgálati viszony kötelező megszüntetésére vezet, függetlenül annak súlyától és a bíróság által kiszabott büntetéstől. A drákói szigorúságú rendelkezést a Független Rendőr Szakszervezet indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja! Hibázni csak azt tud, aki dolgozik, és a szolgálati viszonnyal járó szabályok megtartása nem könnyű, a munkavégzéssel járó hibák miatt pedig gyakran rendelnek el katonai büntetőeljárásokat. A Büntető Törvénykönyv kötelességszegés szolgálatban címmel szándékos katonai bűncselekménynek minősíti például azt is, ha a rendőr őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseket más módon súlyosan megszegi.
Mondják, hogy a hivatásosok kedvezményeket élveznek más munkavállalókhoz képest, mert kedvezőbbek a társadalombiztosítási ellátásaik. A munkajogi védelem területén azonban e jogszabály-módosítással fordul a kocka: míg a munkavállalókat csak lényeges és súlyos kötelezettségszegés miatt lehet kirúgni, addig a hivatásost mostantól bármely csekély vétke miatt. Kinek áll ez érdekében? Folytonos rettegés mellett dolgozni, mikor kerülünk utcára. A társadalom pedig nagy költséggel kiképzett, de tétovázó hivatásost kap.
A jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében a Független Rendőr Szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul” – áll többek között a közleményben.