Az XTO a nagy gázkészletei mellett ugyanis elsősorban szakembergárdája és a cégben felhalmozott kutatási tapasztalat miatt volt számára vonzó, amivel az Exxonnál (melynek tíz fúrásából négy sikertelen) sokkal jobb kutatási eredményeket tudott elérni, különösen a nem konvencionális kitermelés területén. Brian Youngberg, az Edward Jones & Co. elemzője szerint egyenesen azért vette meg az XTO-t az olajóriás, hogy Magyarországon és Németországban jobb eredményeket tudjon felmutatni.
A felvásárlást követő sajtótájékoztatón célzott erre az Exxon Mobil Corp. vezérigazgatója, Rex Tillerson is.
A menedzser elmondta, hogy az XTO vezetéséből egy új egységet kívánnak felállítani, amely azért lenne felelős, hogy a cég nem konvencionális mezők kiaknázásában szerzett tapasztalatit az Exxon a lehető legjobban hasznosíthassa - többek között Magyarországon.
A Mollal és a Falconnal közösen folytatott, a nem konvencionális módon kitermelhető gáz utáni makói kutatás november elején, a második sikertelen - a gáz mellett jelentős mennyiségű vizet hozó - fúrás után a kút lezárásáig jutott.
Stephen Schultz, a Falcon kommunikációs igazgatója elmondta, az Exxonnak február végéig van lehetősége dönteni arról, hogy véglegesen kiszáll-e a projektből, amire eddig már elköltött 75 millió dollárt. Szerinte a cég nem vette volna meg az XTO-t, ha végleg ki akarna vonulni a makói projektből és további 150 millió dolláros elkötelezettséget vár az Exxontól.
Az olajóriás ugyanakkor egyelőre őrzi titkait, több szóvivőjének nyilatkozatait összevetve is csak annyi derült ki, hogy az XTO-ban meglévő szakértelem fontos eleme volt a bevásárlásnak, a makói eredmények pedig eddig csalódást keltőek voltak.
Elemzők szerint a makói gázmezőn elért „kudarc" is közrejátszhatott abban, hogy tavaly decemberben az Exxon 41 milliárd dollárért megvásárolta az XTO Energy Inc. gázipari vállalatot. Az üzlet következtében elképzelhető, hogy az óriáscég visszatér Makóra.