Ugrás a tartalomra

Mazsaroff-díjátadás a Magyar Kultúra Napján

Létrehozva
A Kultúra Napja alkalmából adták át a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában a Mazsaroff István – díjat Csabai Renátó festőművésznek.
A díjat Mazsaroff Miklósné alapította 2008-ban fiatal, miskolci grafikusok, festőművészek számára. Az első díjazott, Batykó Róbert festőművész kiállítása a Miskolci Galéria kamaratermében tekinthető meg 2010. február 27-ig. 2010-ben a díjat Mazsaroff István özvegye adta át Csabai Renátó fiatal miskolci festőművésznek. A Miskolcon, 1982-ben született alkotó  Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végzett, több éve készít grafikákat, festményeket. Most különleges látványvilágú, főként gyermekeket ábrázoló grafika portréival érdemelte ki a neves elismerést.

A rendezvényen a pár éve elhunyt Végvári Lajos özvegye, a neves képzőművész Máger Ágnes és lánya, a szintén művész Végvári Zsófia is jelen volt. Dr. Veres László, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója az ünnepélyes díjátadó megnyitásaként Végvári Lajos munkásságáról tartott rövid előadást. Az Akadémiai Bizottság Dísztermében szép számmal összegyűlt közönség Végvári Lajos életéről részletes képet kaphatott. Megtudhattuk például, hogy jelentős szerepet játszott a Miskolci Képtár létrehozásában: Iványi Grünwald, Mokri Mészáros Dezső és Dr. Petró Sándor művészek alkotásaiból válogatta össze a képeket.
mazsaroff1.jpg
A művész lánya, Végvári Zsófia az ELTE-BTK PhD-s hallgatója, művészeti kutatásvezető. „Festmények a boncasztalon” című prezentációjában a műalkotások korának vizsgálatára szolgáló legújabb technológiai vívmányairól számolt be a publikumnak. A korszerű elemzési módszer az 1840-1940–es időszakban készített festmények készítésének időpontját 5-10 éves pontossággal tudja megállapítani. A mondhatni forradalmi újításnak számító komplex festményvizsgálat részei a multispektrumú fotográfia, a 3D-s szkennelés, a roncsolásmentes anyagvizsgálat, a roncsolásos mintavételű mikroszkópos analízis.

A Végvári Lajos munkássága előtt tisztelgő tudományos emlékülésen a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Fedor Vilmos vett részt, a Kulturális és Vendégforgalmi Osztályt pedig Ádám Ibolya képviselte. Az emlékülésen a Herman Ottó Múzeum, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és az MTA Művészetörténeti Munkabizottsága is jelen volt. A Grafika Mesterei különleges kiállítássorozat keretében Aba Novák, Mokri Mészáros Dezső, Ficzere László alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet Végvári szervezett. Egyedülálló művészeti specialitás Miskolcon a Petró-gyűjtemény, amely széles spektrumát öleli fel a magyar festőknek Szinyeitől kezdve egészen Derkovitsig számos elismert és kiváló művész munkái megtalálhatók a tárlatban. Végvári mesterhez köthető a Biennálék szervezése is, továbbá a Miskolci Szabadegyetem Bölcsész Egyesület tanáraként is tevékenykedett. Végvári László nemcsak művészettörténész volt, hanem maga is készített festményeket és művészi fotókat. Számos könyvet írt a művész, többek között Szalay Lajos és Munkácsy Mihály életéről szóló köteteket is. A rendszerváltás évében jelent meg „Az európai művészet története” című könyve, ami a bölcsész szakos főiskolások, egyetemisták tanulmányaihoz hasznos segítség. Petró Sándor festőművész halála után, 1977-ben az egész gyűjtemény a Herman Ottó Múzeum birtokába került, amely – az 1899-től folyamatosan bővített anyaggal együtt – a vidéki múzeumok közül egyetlenként képes bemutatni a hazai képzőművészet 300 éves történetének keresztmetszetét. A jelenleg is látogatható Petró-gyűjtemény megszületésében is oroszlánrészt vállalt Végvári Lajos, aki Miskolc városának egyik legnagyobb 20. századi művészettörténésze volt.

Búzafalvi Tamás