A KRESZ egyes rendelkezéseinek megsértése esetén - a gépjármű üzemben tartójával, illetve a jogszabályban meghatározott esetben pedig a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben meghatározott összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni. A közigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére a hatóságnak a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján az üzemben tartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárást.
Ha a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely tartalmazza a gépjármű hatósági jelzését,a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
A hatóság a közigazgatási bírságot a KRESZ előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élhet. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárás lefolytatásáért az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél eljárhat személyesen, illetve törvényes képviselője útján, továbbá az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy útján is eljárhat. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát köteles igazolni. A meghatalmazást írásba (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
Az ügyfél, valamint törvényes illetve meghatalmazott képviselője az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintés során az arra jogosult - költségtérítés ellenében - másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
Abban az esetben, ha a kötelezett fizetési kötelezettségének a teljesítési határidőig, önként nem tesz eleget, úgy adók módjára történő végrehajtásnak van helye. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az első fokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el – a fent meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Amennyiben a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
ORFK Szóvivői Iroda
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján az üzemben tartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárást.
Ha a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely tartalmazza a gépjármű hatósági jelzését,a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
A hatóság a közigazgatási bírságot a KRESZ előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élhet. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárás lefolytatásáért az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél eljárhat személyesen, illetve törvényes képviselője útján, továbbá az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy útján is eljárhat. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát köteles igazolni. A meghatalmazást írásba (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
Az ügyfél, valamint törvényes illetve meghatalmazott képviselője az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintés során az arra jogosult - költségtérítés ellenében - másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
Abban az esetben, ha a kötelezett fizetési kötelezettségének a teljesítési határidőig, önként nem tesz eleget, úgy adók módjára történő végrehajtásnak van helye. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az első fokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el – a fent meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Amennyiben a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
ORFK Szóvivői Iroda