A fekete és zöld tea, valamint a kakaó is tartalmaz az élénkítő hatóanyagból, s emiatt a statisztikák tanulsága szerint egyre inkább kiszorítja a reggeli asztalról a feketekávét.
Mind a kávénak, mind a teának megvannak a maga előnyei: a koffein jótékony hatással van az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából (tehát ez ellen kakaó-fogyasztással is felléphetünk), a kávé a cukorbetegség és a köszvény kialakulását gátolja, míg a tea kortyolgatásával a fogszuvasodást és reumát előzhetjük meg.
Már napi egy csésze friss, illatozó kávé elfogyasztásával - amely kb. 100 milligramm koffeint tartalmaz - is hatékonyan előzhetjük meg az Alzheimer-kórt és az enyhébb jellegű emlékezési zavarokat. A koffein meggátolja a koleszterin romboló hatását.
Döntő fontosságú, hogy a teafű mennyi ideig ázott a vízben. Rövid idő esetén kevesebb mennyiségű csersav oldódik fel, így a koffeint jobban érvényesülhet, s a tea jóval élénkítőbben hat. A köztudatban általánosan élő tévhittel ellentétben minél tovább áztatjuk a teafüvet, a felszabaduló egyre több cserzőanyaggal egyenesen arányosan "csillapodik le" a tea, s elveszti felpörgető tulajdonságát. Az élénkítő effektus a kávé esetében már pár perccel a fogyasztás után is tapasztalható, a kávéból ugyanis hamarabb a véráramba kerül a koffein, amely adrenalint szabadít fel. A gyors és erős hatás ugyanakkor nem tart sokáig. Aki az erőteljesebb ízvilágú kávéval szemben inkább a fekete teát választja, a hatást illetően nem téved nagyot. Egy csésze fekete tea kb 50 milligramm koffeint tartalmaz, így napi két csészényi forró teával már tettünk valamit a feledékenység ellen.
A tea esetében is a kávénál megismert koffeinnel van dolgunk. Azonban ugyanaz a koffein a teában teljesen másképpen hat, mint a kávé esetében. Mindez azzal magyarázható, hogy a teafűben kevesebb koffein rejlik, mint a kávébabban, valamint a hatóanyag a csersavhoz kötődik, így a koffeint szervezetünk nem tudja teljes mértékben felvenni. Az élénkítő hatás ennek következtében később és enyhébben jelentkezik, ám ami nagyon lényeges: tovább tart.
A tea jó hatását már egy kevés tej hozzáadásával is lenullázhatjuk; ajánlatos tehát "körítés nélkül" fogyasztani. Ezzel ellentétben a kávézóknak nem kell a hozzáöntött tejből gondot csinálniuk, a semlegesítő hatás nem jelentkezik. Ha valamelyik élénkítő hatású ital mellett kell letenni a voksot, nem dönthetünk csak az egyik, vagy kizárólag a másik mellett. Mind a tea, mind a kávé fogyasztásakor a legfontosabb a mértékletesség. Két csészényi reggel, majd egy csészényi délután nem jelent kockázatot az egészségre nézve. Ugyanakkor nm szabad csak koffeintartalmú italokkal oltani szomjunkat. Ezek ugyanis ártalmasak lehetnek a szervezet vízháztartására nézve.
A tea emellett a fogak számára is elsőrangú "adalék", mivel fluoridot is tartalmaz, amely a fogzománc épségére hat jótékonyan. A fekete tea olyan anyagokat is rejt, amelyek a daganatos megbetegedések kialakulását gátolják, és emellett vérkeringésünk épségére is pozitívan hatnak.
A kávébabban található antioxidánsok jelentősen csökkentik a köszvény kialakulásának kockázatát függetlenül attól, hogy tejjel vagy anélkül isszuk. Egyes tanulmányok szerint napi több mint hat csésze kávé fogyasztásával közel 60 százalékkal bizonyult kevesebbnek a rizikó. Ettől azonban nem ajánlott többet inni: például sűrűbben szenvednek hallucinációktól azok, akik naponta több mint hét csésze kávét vesznek magunkhoz.
Mind a kávénak, mind a teának megvannak a maga előnyei: a koffein jótékony hatással van az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából (tehát ez ellen kakaó-fogyasztással is felléphetünk), a kávé a cukorbetegség és a köszvény kialakulását gátolja, míg a tea kortyolgatásával a fogszuvasodást és reumát előzhetjük meg.
Már napi egy csésze friss, illatozó kávé elfogyasztásával - amely kb. 100 milligramm koffeint tartalmaz - is hatékonyan előzhetjük meg az Alzheimer-kórt és az enyhébb jellegű emlékezési zavarokat. A koffein meggátolja a koleszterin romboló hatását.
Döntő fontosságú, hogy a teafű mennyi ideig ázott a vízben. Rövid idő esetén kevesebb mennyiségű csersav oldódik fel, így a koffeint jobban érvényesülhet, s a tea jóval élénkítőbben hat. A köztudatban általánosan élő tévhittel ellentétben minél tovább áztatjuk a teafüvet, a felszabaduló egyre több cserzőanyaggal egyenesen arányosan "csillapodik le" a tea, s elveszti felpörgető tulajdonságát. Az élénkítő effektus a kávé esetében már pár perccel a fogyasztás után is tapasztalható, a kávéból ugyanis hamarabb a véráramba kerül a koffein, amely adrenalint szabadít fel. A gyors és erős hatás ugyanakkor nem tart sokáig. Aki az erőteljesebb ízvilágú kávéval szemben inkább a fekete teát választja, a hatást illetően nem téved nagyot. Egy csésze fekete tea kb 50 milligramm koffeint tartalmaz, így napi két csészényi forró teával már tettünk valamit a feledékenység ellen.
A tea esetében is a kávénál megismert koffeinnel van dolgunk. Azonban ugyanaz a koffein a teában teljesen másképpen hat, mint a kávé esetében. Mindez azzal magyarázható, hogy a teafűben kevesebb koffein rejlik, mint a kávébabban, valamint a hatóanyag a csersavhoz kötődik, így a koffeint szervezetünk nem tudja teljes mértékben felvenni. Az élénkítő hatás ennek következtében később és enyhébben jelentkezik, ám ami nagyon lényeges: tovább tart.
A tea jó hatását már egy kevés tej hozzáadásával is lenullázhatjuk; ajánlatos tehát "körítés nélkül" fogyasztani. Ezzel ellentétben a kávézóknak nem kell a hozzáöntött tejből gondot csinálniuk, a semlegesítő hatás nem jelentkezik. Ha valamelyik élénkítő hatású ital mellett kell letenni a voksot, nem dönthetünk csak az egyik, vagy kizárólag a másik mellett. Mind a tea, mind a kávé fogyasztásakor a legfontosabb a mértékletesség. Két csészényi reggel, majd egy csészényi délután nem jelent kockázatot az egészségre nézve. Ugyanakkor nm szabad csak koffeintartalmú italokkal oltani szomjunkat. Ezek ugyanis ártalmasak lehetnek a szervezet vízháztartására nézve.
A tea emellett a fogak számára is elsőrangú "adalék", mivel fluoridot is tartalmaz, amely a fogzománc épségére hat jótékonyan. A fekete tea olyan anyagokat is rejt, amelyek a daganatos megbetegedések kialakulását gátolják, és emellett vérkeringésünk épségére is pozitívan hatnak.
A kávébabban található antioxidánsok jelentősen csökkentik a köszvény kialakulásának kockázatát függetlenül attól, hogy tejjel vagy anélkül isszuk. Egyes tanulmányok szerint napi több mint hat csésze kávé fogyasztásával közel 60 százalékkal bizonyult kevesebbnek a rizikó. Ettől azonban nem ajánlott többet inni: például sűrűbben szenvednek hallucinációktól azok, akik naponta több mint hét csésze kávét vesznek magunkhoz.