Az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.
Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki. Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés.A hamarosan életbe lépett törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő börtönbüntetéssel jár, ha valaki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
A kezdeményezést Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. Az Magyar Demokrata Fórum üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese. Mint mondta, meggyőződésük, hogy az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki. Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés.A hamarosan életbe lépett törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő börtönbüntetéssel jár, ha valaki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
A kezdeményezést Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. Az Magyar Demokrata Fórum üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese. Mint mondta, meggyőződésük, hogy az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.