A pünkösd jelentős keresztény egyházi ünnep és búcsújáró nap, amit Krisztus mennybemenetele (áldozócsütörtök) után ünnepelnek. A pünkösd időpontját húsvéthoz képest ötven nappal határozták meg. A tavaszi, nyári napfordulóhoz kapcsolódó ősi rítusok elemei is megjelennek a pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokban.
- Az európai népeknél nagy jelentősége van a tavaszi hónapokra eső kiemelekedő keresztény ünnepkörnek, a húsvétnak és az azt lezáró pünkösdnek is. A Kárpát-medencében a földművelésből – állatartásból élő parasztságnál a tavaszi népszokások során a régies hiedelmek révén a jó termést, az állatállomány szaporodását akarták biztosítani. Sok rítus ezek közül az évszázadok során már értelmét vesztett szertartássá módosult - foglalta össze Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa.
Időjárási megfigyelések
Elmondta, a kereszténység térhódításával ezek az ősi tavaszi ünnepek az európai népeknél részben a pünkösdi ünnephez kapcsolódtak.
- Így maradtak fenn az időjárásra és a várható termésre vonatkozó megfigyelések és hiedelmek is. Gyimesben például úgy tartották, hogyha pünkösdkor esik, akkor jó termés várható. Baranyában azt mondták, ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. „Pünkösdi eső ritkán hoz jót” – hangoztatták Bácskába, ellentétben a gyimesiek megfigyelésével – sorolta a néprajzkutató. - A pünkösd is nagy ünnepnek számított – akárcsak a karácsony és a húsvét –, ezért munkatilalom volt a gazdálkodók számára, azaz a földeken ilyenkor nem volt szabad dolgozni. Sőt a kenyérsütést is felfüggesztették az asszonyok – tudatta.
Előjogok a pünkösdi királynak
Felhívta rá a figyelmet, hogy az egyik legjelentősebb pünkösdi népszokást egy szólásunk máig megőrizte: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
- A paraszti hagyományok között sok tájegységen ismert volt a pünkösdi királyválasztás. A fiatal legények ügyességi versenye, vetélkedése révén a győztes nyerhette el ezt a kiváltságot egy rövid időszakra. Ezért is maradt meg a régi mondás révén a szokás elnevezése a múlandóság kifejezésére. Egyik jellemző változata ennek a népszokásnak, amikor lóverseny keretében a legjobb lovas vált a pünkösdi királlyá. Számára ez azt jelentette, hogy ő lett a legények vezetője az adott közösségben egy évig, a következő pünkösdig. Kinevezése mindenféle előjoggal járt a bálokban és a lakodalmakban, például ingyen ihatott – idézte fel az etnográfus.
Pünkösdi királynéjárás
Hozzátette, ehhez az ünnephez kötődött a pünkösdi királynéjárás szokása is, aminek változatai elsősorban a Dunántúlon voltak ismertek.
- Egyik formája ennek, amikor lányok csoportja járta végig a falut, egy fehér, ünneplő ruhába öltözött, fején virágkoszorúval díszített kisebb lányt kísérve. Beköszöntek az egyes udvarokra és énekeltek, a kis királynőt körbevéve – esetleg egy piros mintás kendőt baldachinként a feje fölött tartva. Az ének végén magasra emelték a kislányt egy mondóka kíségetében: „Ekkora legyen a kentek kendere!” A jó kívánság fejében pedig adományokat gyűjtöttek a háziaktól – részletezte Viszóczky Ilona.
Elmondta, szintén a pünkösdölés egy formája volt, amikor a lakodalmas menet mintájára menyasszonyt és vőlegényt is szerepeltettek.
- Galgahévízen az 1920-as években szűnt meg ez a hagyomány, ami a lakodalmi jelenetet idézte meg játékosan, kisebb gyerekekkel, kislányok szokásaként, hiszen még a vőlegény szerepét is lányka játszotta el – említette.
Zöld ágak mindenfelé
Kiemelte, a pünkösdi rózsa és a zöld ág egyaránt az ünnep jelképe.
- Vidékünkön különösen a görögkatolikusoknál a 20. század első felében hagyomány volt, hogy pünkösdvasárnapra zöld ágakkal – hársfa, esetleg jegenye, nyírfa-, bodza-, vagy gyümölcsfaág – díszítették föl a templomokat és lekaszált füvet szórtak a padlóra. Néhol még a lakóházakba is elhelyeznek zöld ágakat az ünnepre. Ha kivirított az akác, akkor a virágos ágakat vitték díszítésül a házakba, ami finoman illatozott – így volt ez Rakacán és néhány környező faluban még az 1960-as években is. Az ország más vidékein is megvolt ez a feltehetően a középkorig visszanyúló szokás – sok felé a házakra, kerítésekre, az istállókra helyezett zöld ággal pedig a rossz szellemeket igyekeztek távoltartani a háztól a hiedelem szerint - számolt be a néprajzkutató.
Megosztotta, a hazai szellemi kulturális örökség része és ma is élő hagyomány a maglódi a mendei evangélikusok szokása, hogy a kivágott zöld fácskákat, májusfákat ágak mellett hímzett kendőkkel, terítőkkel díszítik föl, ezekkel ékesítve a templomukat pünkösdkor.
Megtudtuk azt is, hogy bizonyos helyeken nem május 1-jén állítanak májusfát, hanem pünkösdvasárnapon pünkösdfát. A májusfa hátteréről korábban: ITT írtunk. Továbbá, hogy a pünkösdi bálok az ifjúság ismerkedésére is lehetőséget teremtettek, a táncos mulatság jellemző szórakozási alkalom volt a fiatalok körében.
(Külső borítókép: pünkösdi királyválasztás. Fotó: minalunk.hu)
