A gyermekbalesetek még akkor is a legjelentősebb környezetegészségügyi terhet jelentik, ha olyan környezetegészségügyi problémákkal hasonlítjuk össze, mint a kültéri vagy beltéri szennyezők, a víz, a szemét és szennyvíz vagy az ólom. A véletlen balesetek mind a fiúk, mind a lányok esetében a gyermekhalálozás egyenlőtlenségeinek legfontosabb tényezője. A munkanélküli szülők gyermekeinek kockázata véletlen baleseti halálozásra kilencszer nagyobb, mint azoké a gyermekeké, akik szülei jól jövedelmező munkát végeznek. Az adatok azt is igazolják, hogy az egyenlőtlenségek a gyermekeket minden más korcsoportot meghaladó mértékben sújtják, ami ismételt hangsúlyt ad a társadalmi-gazdasági, valamint környezeti tényezőkkel szembeni kiszolgáltatottságuknak, melyet nem képesek befolyásolni. Ez a kiszolgáltatottság a társadalmat cselekvésre sarkallja, hogy a gyermekek biztonsághoz való joga érvényesülhessen.
„A gyermekbalesetek évtizedek óta járványos mértéket öltenek, és annak ellenére sokat javult a megelőzés lehetőségeinek megértése, más betegségekhez képest igen kevés befektetés történt az előrelépés érdekében” – magyarázza Joanne Vincenten, az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség (European Child Safety Allinace) igazgatója. „Ha a kormányok támogatnák a gyermekbiztonság ügyét, gyors győzelmet érhetnének el abban a csatában, amit a gyermekegészségért és az egyenlőtlenségek ellen folytatnak, ami később lehetővé tenné, hogy más fontos területek felé irányíthassák a forrásokat.”
Az Ötödik Környezet és egészség Miniszteri konferencia, melyet az Egészségügyi Világszervezet rendez, és Olaszországban tartanak, az európai immár 20 éves környezet és egészség folyamat következő mérföldköve. A konferencia Európa figyelmét a következő évek sürgető környezetegészségügyi kihívásai felé fordítja, és kiemelten foglalkozik a gyermekek egészségének védelmével a változó környezetben. A balesetek a környezetben történnek, így az Európai cselekvési terv a környezetért és a gyermekek egészségéért (Children’s Environment and Health Action Plan for Europe, CEHAPE) című dokumentum II. regionális célkitűzése, hogy fokozódjanak azok az erőfeszítések, melyek a balesetek számának, súlyosságának csökkentését célozzák.
Annak ellenére, hogy a balesetek milyen óriási mértéket öltenek, számos tagállam mégsem vette át és valósította meg teljes mértékben a gyermekbalesetek bizonyítottan hatásos megelőző eljárásait.
A Gyermekbiztonsági Értesítők, melyek több, mint 100 bizonyítottan hatásos eljárás átvételét és alkalmazását méri az országokban, s melyet az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség 2009-ben hozott nyilvánosságra az Európai Parlamentben tisztán mutatja, hogy többet lehetne tenni. Például, 24 ország közül mindössze 8-ban kötelező a gyermekek 12 éves koráig, vagy 150 cm-es testmagasságáig a gépkocsi hátsó ülésén utazni; csak Írországban kell a vízi jármű méretétől függetlenül minden vízi járművön utazó gyermeknek mentőmellényt viselnie, és 24 ország közül mindössze 7-ben írják jogszabályok elő a közfürdők medencéinek védőkerítését. Örvendetes, hogy minden ország, aki a 2007-es és 2009-es értékelésben egyaránt részt vett javulást ért el, ami Ausztriában és Csehországban volt a legkifejezettebb. Jelenleg 26 ország vesz részt abban az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség vezetésével, és az Európa Tanács támogatásával zajló programban ami a nemzeti Gyermekbiztonsági Akciótervek elkészítését segíti (Child Safety Action Plan, CSAP).
A gyermekbiztonsági akcióterv formájában több ország vállalt kötelezettséget agyermekbiztonságért. Csehországban például a kormány támogatja a programot, ami az adatgyűjtés és monitorozás javításával kezdődik. Spanyolországban több fulladás megelőzéssel kapcsolatos beavatkozás is történt, közöttük az ottani Egészségügyi Minisztérium hivatalosan elfogadta az idegenforgalmi szolgáltatók számára kiadott
Magyarországon a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi program keretében egy tíz év (2010-2019) időtartamra szóló, 0-24 évesek véletlen baleset megelőzésével foglalkozó cselekvési tervet dolgoztunk ki, mely a 0-24 éves korosztály véletlen baleseti halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul.A gyermekbiztonság javításának a balesetek számának csökkenésén kívül más kedvező hatásai is lehetnek, mint például a fizikai aktivitás javítása vagy a káros anyag kibocsátás csökkenése. Finnország például a biztonságos, és gyermekek számára vonzó környezet kialakítását egyaránt szem előtt tartó megközelítést alkalmaz. Például a gyermekek és fiatalok számára biztonságos kerékpározás és gyalogos közlekedés biztosítása mellett a kerékpáros sisak viselésének elősegítése, vagy a fiatalok bevonása a helyi szintű közlekedéstervezésbe egyaránt hangsúlyt kap. Ilyen több szempontú megközelítést más EU tagállamok is alkalmaznak, és ezt az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség, mint a továbblépés eszközét, kiemelten támogatja.
A gyermekeknek joguk van szerető, gondoskodó, biztonságos környezethez, melyben élhetnek, tanulhatnak, növekedhetnek és játszhatnak. Jelenleg Európában a gyermekbiztonság javítására fordított erőforrások nem arányosak a probléma nagyságrendjével. A minisztériumoknak és a tagállamoknak gyors ütemben át kellene venni és alkalmazni kellene azokat a bizonyítottan hatásos eljárásokat, mellyel az országaik vezető gyermekkori halálokát jelentő gyermekbalesetek számát és súlyosságát csökkenthetnék.
„A gyermekbalesetek évtizedek óta járványos mértéket öltenek, és annak ellenére sokat javult a megelőzés lehetőségeinek megértése, más betegségekhez képest igen kevés befektetés történt az előrelépés érdekében” – magyarázza Joanne Vincenten, az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség (European Child Safety Allinace) igazgatója. „Ha a kormányok támogatnák a gyermekbiztonság ügyét, gyors győzelmet érhetnének el abban a csatában, amit a gyermekegészségért és az egyenlőtlenségek ellen folytatnak, ami később lehetővé tenné, hogy más fontos területek felé irányíthassák a forrásokat.”
Az Ötödik Környezet és egészség Miniszteri konferencia, melyet az Egészségügyi Világszervezet rendez, és Olaszországban tartanak, az európai immár 20 éves környezet és egészség folyamat következő mérföldköve. A konferencia Európa figyelmét a következő évek sürgető környezetegészségügyi kihívásai felé fordítja, és kiemelten foglalkozik a gyermekek egészségének védelmével a változó környezetben. A balesetek a környezetben történnek, így az Európai cselekvési terv a környezetért és a gyermekek egészségéért (Children’s Environment and Health Action Plan for Europe, CEHAPE) című dokumentum II. regionális célkitűzése, hogy fokozódjanak azok az erőfeszítések, melyek a balesetek számának, súlyosságának csökkentését célozzák.
Annak ellenére, hogy a balesetek milyen óriási mértéket öltenek, számos tagállam mégsem vette át és valósította meg teljes mértékben a gyermekbalesetek bizonyítottan hatásos megelőző eljárásait.
A Gyermekbiztonsági Értesítők, melyek több, mint 100 bizonyítottan hatásos eljárás átvételét és alkalmazását méri az országokban, s melyet az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség 2009-ben hozott nyilvánosságra az Európai Parlamentben tisztán mutatja, hogy többet lehetne tenni. Például, 24 ország közül mindössze 8-ban kötelező a gyermekek 12 éves koráig, vagy 150 cm-es testmagasságáig a gépkocsi hátsó ülésén utazni; csak Írországban kell a vízi jármű méretétől függetlenül minden vízi járművön utazó gyermeknek mentőmellényt viselnie, és 24 ország közül mindössze 7-ben írják jogszabályok elő a közfürdők medencéinek védőkerítését. Örvendetes, hogy minden ország, aki a 2007-es és 2009-es értékelésben egyaránt részt vett javulást ért el, ami Ausztriában és Csehországban volt a legkifejezettebb. Jelenleg 26 ország vesz részt abban az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség vezetésével, és az Európa Tanács támogatásával zajló programban ami a nemzeti Gyermekbiztonsági Akciótervek elkészítését segíti (Child Safety Action Plan, CSAP).
A gyermekbiztonsági akcióterv formájában több ország vállalt kötelezettséget agyermekbiztonságért. Csehországban például a kormány támogatja a programot, ami az adatgyűjtés és monitorozás javításával kezdődik. Spanyolországban több fulladás megelőzéssel kapcsolatos beavatkozás is történt, közöttük az ottani Egészségügyi Minisztérium hivatalosan elfogadta az idegenforgalmi szolgáltatók számára kiadott
vízbiztonsági előírásokat.
A Gyermekbiztonsági akcióterv program egy2004-2010 között zajló jelentős program, melynek célja, hogy Európa országaiban javuljon a gyermekbiztonság. Fő célkitűzése, hogy a bizonyítottan hatásos eljárások segítségével nagyobb elkötelezettség és figyelem forduljon a vezető halálokként szereplő gyermekbalesetekre. Jelenleg 26 ország vesz részt a programban: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észak- Írország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Izrael, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Skócia,Slovénia, Spanyolország, Svédország, Wales. További hét ország megfigyelőként követi a folyamatot: Anglia, Dánia, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Norvégia, Svájc.
Gyermekbiztonsági akciótervek: http://www.childsafetyeurope.orgMagyarországon a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi program keretében egy tíz év (2010-2019) időtartamra szóló, 0-24 évesek véletlen baleset megelőzésével foglalkozó cselekvési tervet dolgoztunk ki, mely a 0-24 éves korosztály véletlen baleseti halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul.A gyermekbiztonság javításának a balesetek számának csökkenésén kívül más kedvező hatásai is lehetnek, mint például a fizikai aktivitás javítása vagy a káros anyag kibocsátás csökkenése. Finnország például a biztonságos, és gyermekek számára vonzó környezet kialakítását egyaránt szem előtt tartó megközelítést alkalmaz. Például a gyermekek és fiatalok számára biztonságos kerékpározás és gyalogos közlekedés biztosítása mellett a kerékpáros sisak viselésének elősegítése, vagy a fiatalok bevonása a helyi szintű közlekedéstervezésbe egyaránt hangsúlyt kap. Ilyen több szempontú megközelítést más EU tagállamok is alkalmaznak, és ezt az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség, mint a továbblépés eszközét, kiemelten támogatja.
A gyermekeknek joguk van szerető, gondoskodó, biztonságos környezethez, melyben élhetnek, tanulhatnak, növekedhetnek és játszhatnak. Jelenleg Európában a gyermekbiztonság javítására fordított erőforrások nem arányosak a probléma nagyságrendjével. A minisztériumoknak és a tagállamoknak gyors ütemben át kellene venni és alkalmazni kellene azokat a bizonyítottan hatásos eljárásokat, mellyel az országaik vezető gyermekkori halálokát jelentő gyermekbalesetek számát és súlyosságát csökkenthetnék.