A gazdasági válság idejében példaértékű lehet a Sajóbábonyi Vegyipari Park és a Felsőzsolcai Ipari és Logisztikai Park működése. Utóbbiban egy holland–magyar cég látott fantáziát, és a héten DBH Innovációs és Ipari központot adott át a park területén. Fehér Attila, a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása elnökhelyettese, Felsőzsolca polgármestere elmondta, az ilyen konkrét befektetések erősítik a befektetői bizalmat, és az elmúlt három év nehezebb időszaka után ma már kezd életre kelni az ipari park.
A felsőzsolcai komplexum nagy előnye az autópálya közelsége, ezért is foglalkoznak kiemelten logisztikával a területen. A kistérségben kiemelten fontos a munkahelyteremtés és -megőrzés. Fehér Attila szerint a környék ipari parkjai és a bennük fantáziát látó vállalatok a kutatás-fejlesztést és az innovációt szem előtt tartva működnek, úgy, mint az ezernél is több dolgozót foglalkoztató Sajóbábonyi Vegyipari Park.
A SVIP jelenlegi területét az 1950-es években kezdték beépíteni, akkor még hadiipari célokkal. Az 560 hektáros tartomány fénykorát a nyolcvanas években élte, amikor mintegy 3500 fő dolgozott a gyárakban. A rendszerváltás idejében visszaesett a fejlődés, de 1998-ban a Gazdasági Minisztérium pályázatán Ipari Park címet nyert a vállalkozás – ez szerepet játszott abban, hogy Sajóbábony 2009. július elsején városi címet kapott.
Kiss László, a Sajóbábonyi Vegyipari Park ügyvezetője szerint a barnamezős ipari parkok – mint az övék is – nem voltak túl vonzóak a befektetők számára.
Akik mégis ilyen helyen tervezték és hajtották végre a beruházást, azok elhivatottságukról tettek tanúbizonyságot, és az idő őket igazolta. Magyarország kétszáz ipari parkja közül az öt legspeciálisabb, legjobb szolgáltatásokkal bíró létesítményei közé tartozik a sajóbábonyi komplexum: 24 órás nővérszolgálattal, üzemorvossal és saját mentőállomással rendelkezik.
Emellett benzinkút és autószerelő-műhely is működik a kerítésen belül, az úthálózat, az infrastruktúra kifogástalan, és a helyközi buszjárat is megáll a park területén belül. Az ipari parknak több mint harminc szakmunkás tanulója van, akik helyben, tanáraik segítségével próbálják megtanulni a szakmát a műhelyben és a tanteremben.
Az ügyvezető igazgató szerint nem a terület értékesítése a cél, hanem az oda települő vállalkozások kiszolgálása – az ipari park számára a haszon később jelentkezik. 1997-ben azért hozták létre a vegyipari parkot, hogy – leginkább infrastruktúra-fejlesztésre irányuló – pályázatokon keresztül nyújtsanak szolgáltatásokat a térségben fantáziát látó cégeknek.
A legutóbbi sikeres pályázat eredményeképp most egy 800 négyzetméteres hegesztőcsarnok épül szociális épülettel.Jelenleg közel negyven vállalat tevékenykedik a SVIP területén, köztük olyan cégek, mint az Eurofoam, vagy a világ első számú generikus gyógyszergyártójának számító Teva.
Kiss László szerint minden vállalatnak az innováció a jövője, ők ugyancsak bővíteni szeretnék tevékenységüket, hiszen a K+F+I ad mérföldköveket az ő cégük életébe is.
A felsőzsolcai komplexum nagy előnye az autópálya közelsége, ezért is foglalkoznak kiemelten logisztikával a területen. A kistérségben kiemelten fontos a munkahelyteremtés és -megőrzés. Fehér Attila szerint a környék ipari parkjai és a bennük fantáziát látó vállalatok a kutatás-fejlesztést és az innovációt szem előtt tartva működnek, úgy, mint az ezernél is több dolgozót foglalkoztató Sajóbábonyi Vegyipari Park.
A SVIP jelenlegi területét az 1950-es években kezdték beépíteni, akkor még hadiipari célokkal. Az 560 hektáros tartomány fénykorát a nyolcvanas években élte, amikor mintegy 3500 fő dolgozott a gyárakban. A rendszerváltás idejében visszaesett a fejlődés, de 1998-ban a Gazdasági Minisztérium pályázatán Ipari Park címet nyert a vállalkozás – ez szerepet játszott abban, hogy Sajóbábony 2009. július elsején városi címet kapott.
Kiss László, a Sajóbábonyi Vegyipari Park ügyvezetője szerint a barnamezős ipari parkok – mint az övék is – nem voltak túl vonzóak a befektetők számára.
Akik mégis ilyen helyen tervezték és hajtották végre a beruházást, azok elhivatottságukról tettek tanúbizonyságot, és az idő őket igazolta. Magyarország kétszáz ipari parkja közül az öt legspeciálisabb, legjobb szolgáltatásokkal bíró létesítményei közé tartozik a sajóbábonyi komplexum: 24 órás nővérszolgálattal, üzemorvossal és saját mentőállomással rendelkezik.
Emellett benzinkút és autószerelő-műhely is működik a kerítésen belül, az úthálózat, az infrastruktúra kifogástalan, és a helyközi buszjárat is megáll a park területén belül. Az ipari parknak több mint harminc szakmunkás tanulója van, akik helyben, tanáraik segítségével próbálják megtanulni a szakmát a műhelyben és a tanteremben.
Az ügyvezető igazgató szerint nem a terület értékesítése a cél, hanem az oda települő vállalkozások kiszolgálása – az ipari park számára a haszon később jelentkezik. 1997-ben azért hozták létre a vegyipari parkot, hogy – leginkább infrastruktúra-fejlesztésre irányuló – pályázatokon keresztül nyújtsanak szolgáltatásokat a térségben fantáziát látó cégeknek.
A legutóbbi sikeres pályázat eredményeképp most egy 800 négyzetméteres hegesztőcsarnok épül szociális épülettel.Jelenleg közel negyven vállalat tevékenykedik a SVIP területén, köztük olyan cégek, mint az Eurofoam, vagy a világ első számú generikus gyógyszergyártójának számító Teva.
Kiss László szerint minden vállalatnak az innováció a jövője, ők ugyancsak bővíteni szeretnék tevékenységüket, hiszen a K+F+I ad mérföldköveket az ő cégük életébe is.