A Fortuna Hotelben tartott sajtótájékoztató témája a „Van jövője Miskolcnak, van jövője Magyarországnak” volt. Dr. Nagy Kálmán a tájékoztató elején felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kormány intézkedéseivel még nehezebb helyzetbe hozta a szegényeket és a nyugdíjasokat, Miskolcon pedig húsz százalékosra növekedett a munkanélküliség. A Fidesz – KDNP képviselőjelöltje azt kéri, ne legyen Miskolc az ország ellenzéke. Szerinte a borsodi megyeszékhely leképezi kicsiben Magyarország problémáit, de egy törvényes, hatékony kormány ki tudja vezetni az országot a válságból.
Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta, jelenleg az ország gazdaságilag 20-25 százalékkal le van maradva nem csak az uniós átlagtól, hanem attól a helyzettől is, ahol önmagához képest lehetne, hiszen a környező országokat figyelembe véve Szlovákiával kellene lennie egy szinten. „Magyarország valamiben mégis első az Európai Unióban: egy ember évi ledolgozott munkaórájában” – hangsúlyozta Járai, utalva arra, hogy a sok munka ellenére alacsonyak a bérek hazánkban. Az egykori pénzügyminiszter szerint meg kell nézni, mik okozták a lemaradást, és azt megvizsgálva kialakulhat egy jó gazdaságpolitika. Járai Zsigmond négy dolgot emelt ki, melyen gyors vagy fokozatos közbeavatkozással mindenképpen változtatni szükséges a következő kormánynak: a kapkodás, kiszámíthatatlanság (például az adónövelés, -csökkentés terén); az adórendszer; az irreálisan sok állami kiadás, a bürokrácia, szociális juttatások, állami beruházások és a kamatok miatt; valamint az oktatás és az egészségügyi hiányosságok kérdésköre.
A pénzügyi szakember szerint lehetséges egy gyors gazdasági növekedés beindítása, de csak úgy, hogy a költségvetési ellensúly is helyreálljon. „Ez a következő kormány nagy dilemmája” – tette hozzá. „Ugyan a Bajnai-kormány a megszorító intézkedések által sokat javított a költségvetési egyensúly helyzetén, de a megszorítások helyett egy új gazdasági szerkezet kialakításával is el lehet ezt érni” – mondta Járai Zsigmond, aki szerint a gyors intézkedések közt lehet a korrupció visszaszorítása, a bürokrácia kérdésének megoldása, illetve az adócsökkentés, így egy év alatt új gazdasági környezet teremthető.
Járai Zsigmond az euróról elmondta, jelenleg nincs olyan helyzetben a magyar gazdaság, hogy az uniós fizetőeszköz bevezetéséről reálisan lehetne beszélni. „Az euró egy erős pénz, bevezetése ma szétzilálná a gyenge gazdaságot” – hangsúlyozta hozzátéve, ha megfelelő állapotban lenne Magyarország pénzügyi helyzete, akkor jót tenne az államnak az euró.
A nemzeti bank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a görögországi válság óta még szigorúbban veszik a maastrichti kritériumokat, melynek Magyarország nem felelne meg. Járai újságírói kérdésre elmondta, az IMF-fel közösen ki lehetne dolgozni egy tervet a hitelek visszafizetésére (2014-ben lejár egy 14 milliárd eurós kölcsön). Arra az érdeklődésre, hogy vállalna-e szerepet egy következő Fidesz-kormányban azt felelte, hogy szívesen segítene egy jó gazdaságpolitika megvalósításában, és hogy szerepet vállaljon, előbb a felkérés szükséges.
Soós P.
Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta, jelenleg az ország gazdaságilag 20-25 százalékkal le van maradva nem csak az uniós átlagtól, hanem attól a helyzettől is, ahol önmagához képest lehetne, hiszen a környező országokat figyelembe véve Szlovákiával kellene lennie egy szinten. „Magyarország valamiben mégis első az Európai Unióban: egy ember évi ledolgozott munkaórájában” – hangsúlyozta Járai, utalva arra, hogy a sok munka ellenére alacsonyak a bérek hazánkban. Az egykori pénzügyminiszter szerint meg kell nézni, mik okozták a lemaradást, és azt megvizsgálva kialakulhat egy jó gazdaságpolitika. Járai Zsigmond négy dolgot emelt ki, melyen gyors vagy fokozatos közbeavatkozással mindenképpen változtatni szükséges a következő kormánynak: a kapkodás, kiszámíthatatlanság (például az adónövelés, -csökkentés terén); az adórendszer; az irreálisan sok állami kiadás, a bürokrácia, szociális juttatások, állami beruházások és a kamatok miatt; valamint az oktatás és az egészségügyi hiányosságok kérdésköre.
A pénzügyi szakember szerint lehetséges egy gyors gazdasági növekedés beindítása, de csak úgy, hogy a költségvetési ellensúly is helyreálljon. „Ez a következő kormány nagy dilemmája” – tette hozzá. „Ugyan a Bajnai-kormány a megszorító intézkedések által sokat javított a költségvetési egyensúly helyzetén, de a megszorítások helyett egy új gazdasági szerkezet kialakításával is el lehet ezt érni” – mondta Járai Zsigmond, aki szerint a gyors intézkedések közt lehet a korrupció visszaszorítása, a bürokrácia kérdésének megoldása, illetve az adócsökkentés, így egy év alatt új gazdasági környezet teremthető.
Járai Zsigmond az euróról elmondta, jelenleg nincs olyan helyzetben a magyar gazdaság, hogy az uniós fizetőeszköz bevezetéséről reálisan lehetne beszélni. „Az euró egy erős pénz, bevezetése ma szétzilálná a gyenge gazdaságot” – hangsúlyozta hozzátéve, ha megfelelő állapotban lenne Magyarország pénzügyi helyzete, akkor jót tenne az államnak az euró.
A nemzeti bank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a görögországi válság óta még szigorúbban veszik a maastrichti kritériumokat, melynek Magyarország nem felelne meg. Járai újságírói kérdésre elmondta, az IMF-fel közösen ki lehetne dolgozni egy tervet a hitelek visszafizetésére (2014-ben lejár egy 14 milliárd eurós kölcsön). Arra az érdeklődésre, hogy vállalna-e szerepet egy következő Fidesz-kormányban azt felelte, hogy szívesen segítene egy jó gazdaságpolitika megvalósításában, és hogy szerepet vállaljon, előbb a felkérés szükséges.
Soós P.