Szerda délelőttig folytatódott a forint zuhanása, az eurót délelőtt majdnem elérta a 278 forintot a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 273,46 forint után. A dollár jegyzése 214,50 forintig nőtt a keddi 209,59 forintról, de 11-kor már "csak" 212,810 körül járt az árfolyam. Hasonló a helyzet a svájci frankkal: már majdnem 194 forintál is volt, de 11-re 192,55-re szelídült az árfolyam.
Szerdára virradóra az euró tovább gyengült a dollárral szemben az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben mélyülő bizalmi válság miatt. A negatív hangulat olyannyira meghatározó erejű, hogy az amerikai tőzsdeindexeket kedden még a kifejezetten kedvező makrogazdasági adatok ellenére is két százalék feletti veszteségbe szorította.
Nem látszik egyértelműen, hogy a mostani forintgyengülés meddig tarthat, az viszont egyértelmű, hogy a befektetők a közép-kelet-európai országokban eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott "görög hatást" most beárazzák a pénzügyi termékekbe - hangzott el a Takarékbank elemzői sajtóbeszélgetésén.
A hitelintézet elemzői kifejtették, hogy nem nagyon látszik a gyengülés meddig tart. Minden esetre nagyon úgy tűnik, hogy rövid idő alatt megváltozott a helyzet a korábbi hónapokhoz képest. Akkor a kelet-európai valuták árfolyamát és azok kockázati felárát nem vagy csak nagyon szerény mértékben befolyásolta az euró-zóna mediterrán tagállamainak finanszírozási nehézsége.
Ezek azonban ezek előtérbe kerültek és egyre inkább figyelembe veszik a piaci szerelők. Az utóbbi napokban az országkockázatokat tükröző CDS felárak például jelentős mértékben gyengültek, s ezzel együtt a forint jegyzése és az állampapírhozamok is romlottak.
Szerdára virradóra az euró tovább gyengült a dollárral szemben az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben mélyülő bizalmi válság miatt. A negatív hangulat olyannyira meghatározó erejű, hogy az amerikai tőzsdeindexeket kedden még a kifejezetten kedvező makrogazdasági adatok ellenére is két százalék feletti veszteségbe szorította.
Nem látszik egyértelműen, hogy a mostani forintgyengülés meddig tarthat, az viszont egyértelmű, hogy a befektetők a közép-kelet-európai országokban eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott "görög hatást" most beárazzák a pénzügyi termékekbe - hangzott el a Takarékbank elemzői sajtóbeszélgetésén.
A hitelintézet elemzői kifejtették, hogy nem nagyon látszik a gyengülés meddig tart. Minden esetre nagyon úgy tűnik, hogy rövid idő alatt megváltozott a helyzet a korábbi hónapokhoz képest. Akkor a kelet-európai valuták árfolyamát és azok kockázati felárát nem vagy csak nagyon szerény mértékben befolyásolta az euró-zóna mediterrán tagállamainak finanszírozási nehézsége.
Ezek azonban ezek előtérbe kerültek és egyre inkább figyelembe veszik a piaci szerelők. Az utóbbi napokban az országkockázatokat tükröző CDS felárak például jelentős mértékben gyengültek, s ezzel együtt a forint jegyzése és az állampapírhozamok is romlottak.