A megyében 2009. IV. negyedévében – a KSH munkaerő-felmérése alapján – a 15–74 éves népességből a gazdaságilag aktív népesség 265,3 ezer főt tett ki, amely az egy évvel korábbinál 1 százalékkal több. Ezen belül a foglalkoztatottak száma 224,7 ezerről 222,4 ezerre mérséklődött.
Az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak részesedése a 15–74 éves népességből) a 2008. év azonos időszakához képest 49,3 százalékról 50,7 százalékra növekedett. A munkanélküliségi ráta 2009. IV. negyedévben 16,2 százalék volt, az Észak-magyarországi régió átlagánál (15,0 százalék) magasabb.
A munkaerő-piaci helyzet területi különbségei jelentősnek mondhatók. A foglalkoztatási arány továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb (54,6 százalék) és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,3 százalék). A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest valamennyi régióban emelkedett, ezen belül a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régiókban volt a legjelentősebb a növekedés (egyaránt 3,8 százalékpontos).
A megfigyelt 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 2009-ben 130 381 fő állt alkalmazásban, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. (Országosan 3,7 százalékkal fogyott az alkalmazásban állók száma.) Ezen belül a létszám a költségvetési szerveknél 5,3 százalékkal nőtt, a versenyszférában 7,4 százalékkal csökkent. (A közszférában bekövetkezett létszámnövekedés hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának – 2009 II. negyedéve óta tartó – dinamikus növekedése áll, ami az „Út a munkához” program keretében valósult meg.) A fizikai foglalkozásúak száma (75,3 ezer fő) 1,2 százalékkal, a szellemieké (55,1 ezer fő) 3,4 százalékkal mérséklődött egy év alatt. Az alkalmazásban állók közül 117,2 ezer főt teljes munkaidőben foglalkoztattak.
Az iparban 7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparban 6,4 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 11,6 százalékkal, az energiaiparban 10,3 százalékkal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak. Az építőipar létszáma is mérséklődött 12,4 százalékkal. A szolgáltatások területén leginkább a vendéglátás (14,6 százalékkal), a kereskedelem (11 százalékkal), a tudományos és műszaki tevékenység (9,8%-kal), a pénzügyi szolgáltatás (9,8 százalékkal) és az egészségügyi szolgáltatás (8,2 százalékkal) ágakban csökkent a foglalkoztatás. Egyedül a közigazgatásban (31,5 százalékkal) dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, e bekövetkezett dinamikus létszámnövekedés hátterében a közmunkások növekvő száma áll.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2009-ben 162 ezer forint volt, 1,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset 38 ezer forinttal maradt el az országostól. Jelentősen felülmúlták az előző évi kifizetéseket az információ és kommunikáció (17,8 százalék) a vízés hulladékgazdálkodás (7,0 százalék); és az energiaipar (6,1 százalék) január-decemberi keresetei, viszont a közigazgatás ágé 15,9 százalékkal, a tudományos és műszaki tevékenységé 10,1 százalékkal maradt el attól. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 3,7 százalékkal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 8,6 százalékkal csökkentek. (A visszaesés hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetés szabályainak változása áll.)
Az alkalmazásban állók az adózás és egyéb levonások után a bruttó átlagkeresetük 65,5 százalékát, 106 ezer forintot, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 84 ezer forintot, a szellemiek 134 ezer forintot kaptak kézhez. A havi nettó keresetek a fizikaiaknál 0,3 százalékkal maradtak el, a szellemieknél 0,4 százalékkal haladták meg az előző évit. Az inflációt (4,2 százalék) is figyelembe véve a reálkereset a fizikai foglalkozásúaknál 4,3%-kal, a szellemieknél 3,6százalékkal csökkent. A nettó keresetek reálértéke összességében 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a költségvetési szerveknél 8,7%-kal, a versenyszférában pedig 0,5 százalékkal csökkent.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 171 988 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6 százalékot tett ki.
2009. december végén a megye munkaügyi kirendeltségei összesen 71 922 fő álláskeresőt tartottak nyilván, 15,7 százalékkal többet, mint az előző év végén. Az Észak-magyarországi régiót vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 18,3 százalékkal emelkedett.
Országos viszonylatban is növekvő tendencia érvényesült, a december végén nyilvántartott 605 ezer álláskereső 26,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A megyei álláskeresők 17,2 százaléka 25 éven aluli, a pályakezdő álláskeresők száma 14 százalékkal, 7535 főre növekedett.
A december végi zárónapon álláskeresési járadékban 11 308-an részesültek. Rendszeres szociális segélyt 30 497 fő, álláskeresési segélyt 7588 fő vett igénybe. Az aktív foglalkoztatáspolitikai programoknak decemberben összesen 6287 fő volt részese.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak részesedése a 15–74 éves népességből) a 2008. év azonos időszakához képest 49,3 százalékról 50,7 százalékra növekedett. A munkanélküliségi ráta 2009. IV. negyedévben 16,2 százalék volt, az Észak-magyarországi régió átlagánál (15,0 százalék) magasabb.
A munkaerő-piaci helyzet területi különbségei jelentősnek mondhatók. A foglalkoztatási arány továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb (54,6 százalék) és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,3 százalék). A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest valamennyi régióban emelkedett, ezen belül a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régiókban volt a legjelentősebb a növekedés (egyaránt 3,8 százalékpontos).
A megfigyelt 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 2009-ben 130 381 fő állt alkalmazásban, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. (Országosan 3,7 százalékkal fogyott az alkalmazásban állók száma.) Ezen belül a létszám a költségvetési szerveknél 5,3 százalékkal nőtt, a versenyszférában 7,4 százalékkal csökkent. (A közszférában bekövetkezett létszámnövekedés hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának – 2009 II. negyedéve óta tartó – dinamikus növekedése áll, ami az „Út a munkához” program keretében valósult meg.) A fizikai foglalkozásúak száma (75,3 ezer fő) 1,2 százalékkal, a szellemieké (55,1 ezer fő) 3,4 százalékkal mérséklődött egy év alatt. Az alkalmazásban állók közül 117,2 ezer főt teljes munkaidőben foglalkoztattak.
Az iparban 7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparban 6,4 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 11,6 százalékkal, az energiaiparban 10,3 százalékkal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak. Az építőipar létszáma is mérséklődött 12,4 százalékkal. A szolgáltatások területén leginkább a vendéglátás (14,6 százalékkal), a kereskedelem (11 százalékkal), a tudományos és műszaki tevékenység (9,8%-kal), a pénzügyi szolgáltatás (9,8 százalékkal) és az egészségügyi szolgáltatás (8,2 százalékkal) ágakban csökkent a foglalkoztatás. Egyedül a közigazgatásban (31,5 százalékkal) dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, e bekövetkezett dinamikus létszámnövekedés hátterében a közmunkások növekvő száma áll.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2009-ben 162 ezer forint volt, 1,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset 38 ezer forinttal maradt el az országostól. Jelentősen felülmúlták az előző évi kifizetéseket az információ és kommunikáció (17,8 százalék) a vízés hulladékgazdálkodás (7,0 százalék); és az energiaipar (6,1 százalék) január-decemberi keresetei, viszont a közigazgatás ágé 15,9 százalékkal, a tudományos és műszaki tevékenységé 10,1 százalékkal maradt el attól. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 3,7 százalékkal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 8,6 százalékkal csökkentek. (A visszaesés hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetés szabályainak változása áll.)
Az alkalmazásban állók az adózás és egyéb levonások után a bruttó átlagkeresetük 65,5 százalékát, 106 ezer forintot, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 84 ezer forintot, a szellemiek 134 ezer forintot kaptak kézhez. A havi nettó keresetek a fizikaiaknál 0,3 százalékkal maradtak el, a szellemieknél 0,4 százalékkal haladták meg az előző évit. Az inflációt (4,2 százalék) is figyelembe véve a reálkereset a fizikai foglalkozásúaknál 4,3%-kal, a szellemieknél 3,6százalékkal csökkent. A nettó keresetek reálértéke összességében 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a költségvetési szerveknél 8,7%-kal, a versenyszférában pedig 0,5 százalékkal csökkent.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 171 988 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6 százalékot tett ki.
2009. december végén a megye munkaügyi kirendeltségei összesen 71 922 fő álláskeresőt tartottak nyilván, 15,7 százalékkal többet, mint az előző év végén. Az Észak-magyarországi régiót vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 18,3 százalékkal emelkedett.
Országos viszonylatban is növekvő tendencia érvényesült, a december végén nyilvántartott 605 ezer álláskereső 26,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A megyei álláskeresők 17,2 százaléka 25 éven aluli, a pályakezdő álláskeresők száma 14 százalékkal, 7535 főre növekedett.
A december végi zárónapon álláskeresési járadékban 11 308-an részesültek. Rendszeres szociális segélyt 30 497 fő, álláskeresési segélyt 7588 fő vett igénybe. Az aktív foglalkoztatáspolitikai programoknak decemberben összesen 6287 fő volt részese.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal