Ugrás a tartalomra

Több, mint négyszáz kiutazás a Norvég Alapból

Létrehozva
Az Európai Gazdasági Térség (EGT)/Norvég Alapból finanszírozott mobilitási program keretében a Tempus Közalapítvány koordinálásával 60 projekt, 405 kiutazás és 156 beutazás valósult meg mintegy 1 millió eurós támogatásból. A forrást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) biztosította, mely főként az oktatási intézmények által elnyerhető pályázati alapot képezte. A négy éven át tartó, Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe irányuló projektek eredményeit a május 20-i zárókonferencián ismertették.
Az EGT/Norvég Alapból finanszírozott mobilitási programra a Tempus Közalapítvány 2005-ben pályázott, melynek keretében 2006-ban csaknem egymillió eurós, egészen pontosan 295 835 146 forintos támogatást nyert el. Az összegből 267 435 002 forint képezte a 2007-ben meghirdetett, oktatási intézmények részére szóló pályázati lehetőség alapját. A projektek 2008-ban indultak el, és 2009 végén zárultak le. Az alapítvány által koordinált mobilitási programok hallgatói féléváthallgatást, hosszabb-rövidebb (1-2 hetes) oktatói vagy szakértői tanulmányutakat, külföldi szakmai vagy tanítási gyakorlatokat, valamint kutatói utakat tartalmaztak három, az Európai Unióhoz nem csatlakozott, de EGT-tagsággal rendelkező országba: Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe. A mobilitási típusok, melyekre a program során pályázni lehetett, olyan, már létező csereprogram-lehetőségek leképezései voltak, mint az Erasmus vagy a Leonardo Da Vinci programok. Az alapítvány projektjének specialitása a három említett országgal való, kétoldalú együttműködés.

A kétirányú mobilitás is megvalósult

A program négy éve alatt 60 projekt, 405 kiutazás és 156 beutazás valósult meg: 302-en Norvégiába, 74-en Izlandra, 5-en pedig Liechtensteinbe látogattak, illetve 25 személy részt vett mind a Norvégiába, mind az Izlandra irányuló projektekben. A 60 projekt közül 36 esetben volt kölcsönös a mobilitás: 129-en Norvégiából, 14-en pedig Izlandról érkeztek hazánkba. A projekteket 28 intézmény, többségében egyetem és főiskola valósította meg: 38-at az egyetemek, illetve ők biztosították a résztvevők több mint a felét is.

Az oktatói tanulmányutak voltak a legnépszerűbbek

A mobilitási típusok közül nem elsősorban a diák, illetve hallgatói mobilitás volt a legmagasabb, hanem az oktatói tanulmányutak számítottak a legnépszerűbbeknek, melyek összesen 59 százalékot tettek ki. A másodikként a hallgatói féléváthallgatás, a harmadikként (10 százalék) pedig a szakmai gyakorlatok említhetők. A legtöbb megvalósított, összesen 7 projekttel a Szegedi Tudományegyetem büszkélkedhet, melynek témái között szerepelt a falusi turizmus Norvégiában és Izlandon. A legtöbb kiutazás a Szolnoki Főiskoláról történt: a 2 projekt során 42 oktató és személyzeti munkatárs mobilitását biztosították. A legtöbb teljesített hét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez fűződik: a főleg hallgatói mobilitást megvalósító intézmény több mint 20 hallgatója összesen 344 hetet töltött valamely partnerországban.

A legkapósabb projekttéma a oktatás nemzetköziesítése volt

A legnagyobb költségvetéssel a Szegedi Tudományegyetem rendelkezett, mintegy 24 millió forinttal. A második "helyezett" a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett: 6-6 projekttel és 22-22 millió forinttal. A legnépszerűbb kiinduló város Budapest, Pécs és Szeged volt, míg a legkedveltebb célállomás Oslo és Rejkjavik. A projekttémák közül a legnépszerűbb a tananyagfejlesztés és az oktatás nemzetköziesítése/nemzetköziesedése volt.

A folytatást illetően a következő, 2009–2014 közötti időszakra fordítandó összeg megvan, arányos elosztása a támogatott országok között már megtörtént.

Edupress.hu