Kutatásokra fordítják az uniós támogatást

Többek között a régió gyógyszer- és vegyiparát szeretné fejleszteni a Debreceni Egyetem, a szegediek alapkutatásaik interdiszciplináris jellegét erősítve fejlesztenék a szuperlézer-projektet és a társadalomtudományokat egyaránt, a Semmelweisen pedig a vállalkozói szemléletet erősítenék. A projektekre intézményenként mintegy három-három milliárdos uniós forrás áll rendelkezésre.

Öt felsőoktatási intézmény kapta meg a kutató- elitegyetem címet: a legjobbak között szerepel tehát a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Műegyetem, valamint a szegedi és a debreceni intézmény. A legjobbak három-három milliárdot kaptak a szintén április 16-án, a Parlamentben kihirdetett uniós támogatásból. Az intézmények beszámolójából kiderül: az összeg 30 százalékát pár hónapon belül fel kell használni, a projektek megvalósítására pedig két év áll rendelkezésre.

Itthon az innováció vezető intézménye, az országhatáron túllépve pedig európai beágyazottságú elit egyetemmé kíván válni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) - mondta el Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Hozzátette: a BME azon területeken próbálja koncentrálni erőforrásait, melyek a nemzetközi trendek mellett hangsúlyosan figyelembe veszik a speciális hazai igényeket is. "Karaink a műszaki-természettudományos és gazdasági kutatások széles körét lefedik ugyan, ezek a kutatások azonban nem mindig alkotnak egymást erősítő szervezett rendszert" - jegyezte meg a dékán. A pályázatban a horizontális integráció szellemében határozta meg öt kiemelt stratégiai kutatási területét a BME, ahol az uniós programokhoz igazodva a nyolc kar teljesítményeinek szinergiájával jelentős eredmények várhatók. Így az intézmény a fenntartható energetika; a járműtechnika, közlekedés és logisztika; a biotechnológia, környezet- és egészségvédelem; a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, valamint az intelligens környezet és e-technológiák fejlesztését jelölte ki célként. A pályázati összeg segítségével jelentősen fejlesztik a humánerőforrást, valamint csaknem egymilliárd forinttal támogatják a kutatási infrastruktúra fejlesztését.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) célja olyan kiválósági kutatási központok létrehozása a teljes innovációs lánc fejlesztésére, melyek túllépnek a hagyományos tanszéki és kari tagolódású szervezeten. Terveik szerint ezek hoznák létre a szellemi potenciál, az infrastruktúra, valamint a külső kapcsolatrendszer olyan kritikus tömegét, amely már nemzetközileg is számottevő és versenyképes a közép-magyarországi régión kívül az egész ország számára fontos kiemelt stratégiai kutatási területeken. Ezen stratégiai kutatások fókuszában az ELTE pályázata alapján öt terület szerepel (Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk, Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások, Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései, A kultúrák közötti párbeszédet megalapozó kutatások, valamint Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere). Ezen területeken szeretné az egyetem emelni oktatásának színvonalát, fejleszteni a doktori képzéseket, elérni a magas színvonalú tehetséggondozást, előidézni a tehetséges és eredményes külföldön dolgozó fiatalok visszatérését, valamint a kutatói mobilitás ösztönzését - tájékoztatta az Edupresst Hudecz Ferenc rektor. Megjegyezte: "mivel a megítélt támogatási összeg az általunk megpályázottnál (3,5 milliárd forint) valamivel kevesebb, szükség lesz a hangsúlyok bizonyos mértékű újrafogalmazására, de az anyagi támogatás így is lényeges segítséget nyújt a minőségi kutatási pozíció javításához."

Európai beágyazottságot kíván elérni a Debreceni Egyetem (DE) is, pályázatában pedig szintén öt területet (a molekulatudomány, benne a gyógyszerkutatással; a fizikai-, számítás- és anyagtudomány; a molekuláris medicina; az egészség- és környezettudomány; a nyelvtechnológiát és bioetikát) nevesített. Ezek a kiemelt kutatások társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjából is jelentősek: az erős alapkutatási bázisra építve tovább erősödhet a régió gyógyszer- és vegyipara, a húzóágazatként is emlegetett biotechnológia- és egészségipar, valamint az informatikai- és környezetipar kutatás-fejlesztési háttere. Fésüs László rektor elmondta: a csaknem hárommilliárd forintos támogatási összeghez az egyetem mintegy 150 millió forintos önrészt tesz hozzá. A program megvalósításának tervei rendelkezésre állnak, a részletes stratégia a pályázati kiírásnak megfelelően a projekt első hónapjában fog elkészülni. A két év alatt a szellemi kapacitás 73 kutatóval bővül, illetve 70 dolgozó mentesül az oktatási feladatok alól - tájékoztatott rektor. Továbbá követve a kiemelt területek szellemi fejlesztését, hozzávetőlegesen 580 millió forintot kutatási infrastruktúra (130 eszköz) beszerzésére fordít a DE. Emellett intézményi hálózatfejlesztésre, tehetséggondozásra és az infrastruktúra hatékony kihasználtságának növelésére csaknem 134 millió forintot tervez költeni az egyetem. "A pályázati kiírás szerint szeptember 30-ig el kell számolni a támogatási összeg 30 százalékával, ezért a projekt első hónapjaira terveztük a költségvetés jelentős részét kitevő eszközbeszerzések megvalósítását és a projekt kivitelezéséhez szükséges kezdeti szolgáltatások igénybe vételét" - közölte Fésüs László.

A hárommilliárdos összeget meghaladó költségvetésű projekt során szeretné erősíteni a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi érdeklődésre számot tartó alapkutatások interdiszciplináris jellegét, valamint fokozni a tehetségek menedzselésének eredményességét. Emellett természetesen fontos szempontot képvisel a stratégiai kutatási együttműködés fenntartása olyan nemzetközi hírű intézményekkel, mint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, vagy a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány két szegedi intézete - mondta az Edupressnek Prof. Kiricsi Imre kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettes, a projekt tudományos igazgatója.
"A pályázatban öt interdiszciplináris alprogramot neveztünk meg" - mondta el dr. Szabó Gábor, az egyetem rektora. A Szuperlézer Alprogram kiemelt célja a Szegeden épülő Extreme Light Infrastucture projekthez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése. A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és módszerek meghonosítását tűzte zászlajára a Kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás Alprogram, a Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram többek között a neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusát kutatja majd, a Környezettudomány, Energetika Alprogram pedig a megújuló energiahordozók előállítására irányuló technológiák fejlesztésén fog dolgozni. Dr. Szabó Gábor hangsúlyozta: a program legátfogóbb témája az Információs Társadalom Alprogram, amely az információs társadalom jogi, gazdasági, szociológiai, történeti és stratégiai vetületeinek kutatásával foglalkozik majd. "A projektekkel továbbá egy egyetemi paradigmaváltást is elő kívánunk segíteni a modern versenypiaci menedzsment módszereinek és struktúrájának meghonosításán keresztül" - fejtette ki a rektor.

A kutatóegyetemi program során a Semmelweis Egyetem (SE) központi, stratégiai programokat, négy kutatási modulban tematikus projekteket, és egy oktatói modulban posztgraduális doktori képzést valósít meg, mely utóbbi valamennyi kutatási témán átívelő programot jelent. A központi programok során bázislaborokat (SPECT-CT, Tömegspektrométeres alapú proteomika, nagyfelbontású CARDIO-CT) és kutatói hálózatokat (Biobank Hálózat, Bio-imaging Hálózat, Nanomedicina hálózat) hoz létre az SE. A tematikus kutatási modulok között szerepel a személyre szabott orvosi prevenció, a molekulától az emberig terjedő modern képalkotó, diagnosztikai eljárások, a Bio-engineering technológia, valamint a gyógyítás területén a molekuláris medicina megvalósítása. A kutatóegyetem cím és pályázati támogatás elnyerése szervesen illeszkedik az egyetem elmúlt hét évében megvalósuló fejlesztési vonalhoz, amelynek lényege a klasszikus egyetemi feladatok (oktatás, kutatás, gyógyítás) kiegészítése az innovációval és a vállalkozói szemlélettel. "Az elnyert támogatás segítségével erősíteni kívánjuk az egyetemen belüli kiválósági folyamatokat, úgy a tehetséggondozás, mint a kiemelkedő munkacsoportok támogatása terén" - tájékoztatta az intézmény az Edupresst. A támogatás első 30 százaléka döntően az eszközök beszerzését, illetve bázislaborok megalakítását célozza. A programban résztvevő munkacsoportok már számos K+F+I projekt részesei és várhatóan ennek nyomán a kutatóegyetemi folyamat fenntarthatóságának biztosítékai.

(www.edupress.hu)