1526-ban, a mohácsi csata után Zrínyi Miklós I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törökök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná nevezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt. 1556-ig tartó bánsága idején állandó küzdelmet folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál.
1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya, valamint 1563 és 1566 között dunántúli főkapitány volt. 1566. 08. 06-án I. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat.
A 600 főre csökkent várőrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt 300 fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben.
1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya, valamint 1563 és 1566 között dunántúli főkapitány volt. 1566. 08. 06-án I. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat.
A 600 főre csökkent várőrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt 300 fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben.