Ugrás a tartalomra

Rettegnek az osztrákok a magyar munkavállalóktól?

Létrehozva
Az osztrák kormány szigorú törvénnyel készül 2011. május elsejére, amikortól az "új" EU-tagállamok állampolgárai is korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Ausztriában. A saját minimálbérüket terjesztenék ki minden munkavállalóra, még akkor is, ha külföldi cég kiküldetésében dolgozik. A jogászok szerint aggályos lehet a kezdeményezés.
A tervezet szerint kiszélesítenék az osztrák munkaügyi ellenőrző szerv hatáskörét, így ez a szervezet vizsgálná az illegális foglalkoztatás mellett a munkabérre vonatkozó rendelkezések betartását is. Az osztrák hatóság tehát igen szigorú fellépést tervez a minimálbér alatt fizető cégek ellen. Ráadásul annak érdekében, hogy az Ausztriában dolgozó magyar cégek munkavállalóinak papírjait is ellenőrizhessék, szükség lesz a bérezéssel kapcsolatos dokumentumok német nyelvre való lefordítására is. Ezeket a papírokat akár előzetes bejelentés nélkül is be kell tudni mutatni.

Azok az osztrák vagy külföldi cégek, amelyek megsértik az osztrák törvényben vagy szakszervezeti megállapodás szerint megállapított minimálbér-fizetési kötelezettségüket, vagy nem tudják a hatóság rendelkezésére bocsátani a szükséges német nyelvű iratokat, esetenként 500,- és 50.000,- euró közötti bírságot is kaphatnának. Ha egy vállalkozás több esetben is megsérti a jogszabályt, a büntetés mértéke emelkedik. Mindemellett arra is lehetőség lenne, hogy ha egy külföldi vállalkozásról ismételten bebizonyosodik, hogy nem fizeti meg a helyi kötelező minimálbéreket, az osztrák hatóságok eltiltsák az Ausztriában való tevékenysége folytatásától.

Uniós aggályokat vet fel a szabályozás

A jogszabály érzékenyen érintené azt a több ezer magyar munkavállalót, akik a szomszédos ország nagyobb fizetéseiben bíznak. Az őket foglalkoztató cégek is rosszul járnának, a fordítási költségek ugyanis jelentősen megterhelnék a cégek költségvetését. A törvény akár uniós aggályokat is felvethet - jelentette ki Ladi Tímea az ENWC ügyvédi iroda munkatársa. Az európai közösségi jogász ugyanis úgy látja, hogy a tervezet sértheti a szabad munkaerő-áramlás, valamint a határon átnyúló szolgáltatás uniós alapelvét. Szerinte az egymás jogrendjének kölcsönös elismeréséről szóló követelmény is csorbulhat.