Olaszországban például összesen hatvannyolc mesterség marad utánpótlás nélkül - a Confartigianato kézműipari szövetség adatai szerint. Ugyanakkor a fiatalkori munkanélküliség itt az egyik legmagasabb: a 15-24 év közötti olasz fiatalok közel 26 százaléka nem talál munkát (Spanyolországban ez az arány több mint 40 százalék).
Olaszországban a nyílászárókhoz értő szakemberek iránt van a legnagyobb kereslet, de tárt karokkal várják a cukrászokat, kalapkészítőket, kozmetikusokat, szövőket, vízvezeték-szerelőket, kőműveseket is. A Confartigianato szerint egyre nő azon szakmák száma, melyeket senki sem akar végezni.
„A fiatalok nem is sejtik, mennyi mindent tudnak kínálni nekik, elismerésben és anyagilag is a hagyományos szakmák" - nyilatkozta az olasz sajtónak Giampiero Conti, a lombardiai fa- és bútoripari szakmai kamara elnöke. Milánó pékségeiben ma már szinte csak bevándorlók dolgoznak. Az olaszok nem akarnak hajnalban kelni, hétvégén is a kemence előtt állni. A Corriere della Sera napilap egy kerékpárszerelő, a havi ezer eurót kereső Ercole Cuneo magyarázatát idézi: "a velem egyidősek elkényelmesedtek, nem olajtól ragacsos kézzel akarnak élni. Inkább íróasztal mögött képzelik el az életüket, tiszta ingben, teli pénztárcával".
A külföldön elérhető, magasabb bérek miatt tízezres nagyságrendű lehet a külföldön dolgozó magyar szakmunkások száma. Míg a Magyarországról történő elvándorlás inkább a szakképzetteket érinti, addig például a románok főként a szakképzetlen állásokat töltik be külföldön.
Idehaza most a gépipari szakmák iránt van nagy kereslet (például lakatosok és hegesztők jó eséllyel elhelyezkedhetnek). Keresettek a gépkocsivezetők is, a kereskedelmi szakmunkásokból azonban már telítődött a piac. Hentesből ugynanakkor komoly munkaerőhiány fenyeget, mert aki csak teheti, külföldre megy közülük - például Németországba.