Domokos Veronika kutató a Népszabadságnak nyilatkozott az eredményekről, elmondva: volt olyan település, ahol testületi határozatot hoztak arról, hogy náluk nincs se szegény- se cigánytelep. Ugyanakkor bárki láthatta, hogy a falu szélén vagy attól egy ugrásnyira, ott düledeznek a viskók.
A felmérésre az európai uniós források elérését szolgáló programok kidolgozásához volt szükség. Az adatfelvétel nehézségei ellenére a koordinátorok 1633 szegregátumot számláltak össze az a ország 823 településén és a főváros tíz kerületében.
A korábbi ajánlásoknak megfelelően a felmérés során a városokban azt tekintették szegregátumnak, ahol a háztömbök 15-59 év közötti lakóinak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, nincs rendszeres jövedelme, a lakások nagyobb része nem magántulajdonú és a segélyezettek aránya meghaladja az ötven százalékot. A nagyobb városokban ez akár egyetlen háztömb is lehet, de ismertek több ezer fős szegénynegyedek is. A szegregátumok hivatalosan nem minősülnek gettónak és cigánytelepnek sem.
Domokos Veronika a cikkben megjegyzi, hogy az adatok többsége még utóelemzésre vár, de az már most is látszik, hogy a szegregátumok és a hátrányos helyzetű gyerekek területi sűrűsödése jelentős átfedést mutat.
A programiroda projektmenedzsere elmondta, hogy az összegyűjtött adatokat tartalmazó tanulmányt megküldték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkárának.
A felmérésre az európai uniós források elérését szolgáló programok kidolgozásához volt szükség. Az adatfelvétel nehézségei ellenére a koordinátorok 1633 szegregátumot számláltak össze az a ország 823 településén és a főváros tíz kerületében.
A korábbi ajánlásoknak megfelelően a felmérés során a városokban azt tekintették szegregátumnak, ahol a háztömbök 15-59 év közötti lakóinak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, nincs rendszeres jövedelme, a lakások nagyobb része nem magántulajdonú és a segélyezettek aránya meghaladja az ötven százalékot. A nagyobb városokban ez akár egyetlen háztömb is lehet, de ismertek több ezer fős szegénynegyedek is. A szegregátumok hivatalosan nem minősülnek gettónak és cigánytelepnek sem.
Domokos Veronika a cikkben megjegyzi, hogy az adatok többsége még utóelemzésre vár, de az már most is látszik, hogy a szegregátumok és a hátrányos helyzetű gyerekek területi sűrűsödése jelentős átfedést mutat.
A programiroda projektmenedzsere elmondta, hogy az összegyűjtött adatokat tartalmazó tanulmányt megküldték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkárának.