Színész és fordító, dramaturg és eredeti darabok szerzője. Hozzájárult ehhez az a viszonzatlan szerelem is, amelyet a primadonna, a későbbi Déryné iránt érzett. Apja haragudott a "komédiázás" miatt. A színházzal való kapcsolata meglazult, s 1815-ben a társulat el is hagyta Pestet. A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára írta. A bíráló bizottság véleményéről nem értesült, a dicséretben részesített művek között sem szerepelt drámája. 1819-ben Katona átdolgozza a Bánk bánt, a Pesten szereplő székesfehérvári társulat műsorra is tűzte, a cenzúra azonban nem engedélyezte a mű előadását, csupán megjelentetését. 1820-ban meg is jelent a dráma, visszhangot azonban nem keltett. Művét az olvasóközönség közönnyel fogadta, melynek oka, hogy ízlésüket az akkor divatos német lovagdrámák határozták meg. Katona magára maradt nézeteiben, ezért még ebben az évben visszaköltözött Kecskemétre. Itt jogi tevékenységet folytatott (ügyész, majd főügyész lett), az irodalomtól azonban teljesen elfordult. 1830. április 16-án szívrohamban halt meg.
Bánk bán:
A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játsszák.
Bánk bán:
A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játsszák.