A nagy német író, költő 1783-ban írt Ármány és szerelem című színdarabja talán nem mindenki számára ismert, annak ellenére hogy néhány éve ismét kötelező olvasmány a középiskolákban. Az Ármány és szerelem is patetikusan felizzítja az érzelmeket, felfokozza mind az erényt, mind a bűnt, alakjai, amelyeket környezetéhez tartozó személyekről mintázott Schiller, sokkal valószerűbbek, és a színészek számára ma is hálás szerepek. A színdarabbal kapcsolatos érzéseiről, benyomásairól kérdeztük a Von Walter miniszter fiát, Ferdinándot alakító Chajnóczki Balázst.
Nehéz feladatnak bizonyult megtanulni és eljátszani a miniszter fia, Ferdinánd szerepét?
Az igazat megvallva én minden szerepet szívesen eljátszom, melyet a társulat menedzsmentje rám szab. Örömmel játszottam a Portugálban Becét éppúgy, mint Mauglit a Dzsungel könyvében, vagy a Kör négyszögesítésében Ivánt és természetesen Ferdinándot is. Schiller másik művéhez, a Haramiákhoz hasonlóan az Ármány és szerelem is patetikusan felizzítja az érzelmeket, felfokozza mind az erényt, mind a bűnt, alakjai, amelyeket környezetéhez tartozó személyekről mintázott Schiller, sokkal valószerűbbek, és eljátszás szempontjából ma is hálás szerepek. Legendás színpadi figura a kényszerű alázatosságában is öntudatos, nyersen szókimondó Miller, aki csak egy bizonyos, általa kitűzött határig hajlandó meghunyászkodni, azon túl már nem enged emberi méltóságából. Utánanéztem a darab keletkezésének és megtudtam, hogy például Luise alakját a rangban magasan Schiller fölött álló Wolzogenné tizenhat éves, szőke leánya ihlette, aki iránt reménytelen szerelmet érzett az író. Ez tükröződik a színműben is, hiszen nem tud kibontakozni Ferdinánd és Lujza szerelme – pont a sok ármánykodás miatt.
Hogyan jellemezné a magas beosztású Ferdinánd és a szimpla „polgárlány” Lujza közötti szerelmet?
Véleményem szerint mindenki életében cél, hogy megtalálja igaz szerelmét, a többség házasodni akar, leginkább a kalandorok fejében fordul meg, hogy agglegények maradjanak.
A mai fiatalokat is érdekli, hogy milyen lehet az igaz szerelem. Ahogy Schiller teljes terjedelmében megírta, úgy nem vihető színpadra, ezért minden rendező jelentősen lerövidíti, ahogy tette ezt most Korognai Károly is. Ha valódi, hús-vér emberekként akarjuk megélni ezt a történetet, nem mondhatjuk fel a teljes szöveget, de remélem, sikerül néhány nagyon fontos életigazságra ráirányítanunk a figyelmet. Ferdinánd őszintén szereti Lujzát, igazi, szép, magasztos érzelmek vezérlik. Ajánlott megnézni a darabot nem csupán a felnőtt közönségnek, hanem a középiskolás diákoknak, egyetemistáknak is, sokat tanulhatnak belőle.
Mint ahogy az a címből is kiderül, az ármány komoly hangsúlyt kap az egész színdarabban. Melyek a főbb cselszövési elemek? Napjainkban is előfordulnak hasonló intrikák?
Természetesen, az 1780-as években éppúgy sok intrika volt, manapság 2010 táján is jellemző az ármánykodás, nem csupán a társkapcsolatok terén, hanem az üzleti életben, a munka világában is. Az utóbbi hónapokban, sőt években mindig felbukkantak a médiában miniszterek, politikusok, vállalatigazgatók ilyen-olyan gyanús ügyletei, gyorsan felemelkednek emberek és hamar el is veszíthetik magas pozíciójukat. A cselszövés ezelőtt 100 éve éppúgy megvolt, mint manapság, és biztos, hogy a jövőben sem fog „kimenni a divatból” - sajnos. Lady Milford, a kancellár szeretője valójában elvágyódik abból a fertőből, amelyben él, csak éppen Ferdinánd iránti viszonzatlan szerelmébe veti hiábavaló megtisztulási reményeit. Pedig a miniszter feltett szándéka, hogy fiát összeházasítsa az előkelő angol grófnővel, éppen ezért küldi el a hölgy kastélyába Ferdinándot. A drámai hatást erősíti, hogy az ármányok és szenvedélyek szálait Schiller mesterien szőtte össze: hálójuk minden szereplőt többrendbelien bevon a bonyodalomba.
Hogyan mutatja be Korognai az eredeti darabot, hogyan jellemezné a színmű hőseit, szereplőit?
Az eredetileg 150 oldalas példányt 85 oldalnyira húztuk-sűrítette a rendező. Az alapproblémák érthetőek, követhetőek, de nincsenek túlnyújtva. Szinte teljesen különböző karakterek alkotják a darab szereplőit, van benne makacs, gonosz kancellár, mókás papagáj-stílusú udvari tanácsadó, korrupt és hazug magántitkár, szókimondó-elkeseredett polgári család, és persze a miniszter nemeslelkű és igazságkereső fia, melyet jómagam alakítok. Az udvar ábrázolása sem egyoldalú: az ellenszenves, gonosz és elvetemült kancellárnak (miniszternek) nemes szívű fia van, aki nem hajlandó elszakadni igaz szerelmétől Lujzától apja kérése, sőt parancsa ellenére sem. A miniszter ezért úgy dönt, megzsarolja a lányt: ha nem mond le Ferdinándról, felségárulás vádjával kivégezteti a lány szüleit. Von Walter miniszter magántitkára, a szintén rosszlelkű Wurm ráveszi fia szerelmét arra, hogy levélben közölje Ferdinánddal, hogy már mást szeret. Ennek következtében az ifjú megutálja Lujzát, sőt gyilkosságot kezd tervezni ellene. De nem szeretném lelőni a darab csattanóját, hiszen bizonyára sokan most fogják először megnézni.
Búzafalvi Tamás
Képgaléria
Nehéz feladatnak bizonyult megtanulni és eljátszani a miniszter fia, Ferdinánd szerepét?Az igazat megvallva én minden szerepet szívesen eljátszom, melyet a társulat menedzsmentje rám szab. Örömmel játszottam a Portugálban Becét éppúgy, mint Mauglit a Dzsungel könyvében, vagy a Kör négyszögesítésében Ivánt és természetesen Ferdinándot is. Schiller másik művéhez, a Haramiákhoz hasonlóan az Ármány és szerelem is patetikusan felizzítja az érzelmeket, felfokozza mind az erényt, mind a bűnt, alakjai, amelyeket környezetéhez tartozó személyekről mintázott Schiller, sokkal valószerűbbek, és eljátszás szempontjából ma is hálás szerepek. Legendás színpadi figura a kényszerű alázatosságában is öntudatos, nyersen szókimondó Miller, aki csak egy bizonyos, általa kitűzött határig hajlandó meghunyászkodni, azon túl már nem enged emberi méltóságából. Utánanéztem a darab keletkezésének és megtudtam, hogy például Luise alakját a rangban magasan Schiller fölött álló Wolzogenné tizenhat éves, szőke leánya ihlette, aki iránt reménytelen szerelmet érzett az író. Ez tükröződik a színműben is, hiszen nem tud kibontakozni Ferdinánd és Lujza szerelme – pont a sok ármánykodás miatt.
Hogyan jellemezné a magas beosztású Ferdinánd és a szimpla „polgárlány” Lujza közötti szerelmet?
Véleményem szerint mindenki életében cél, hogy megtalálja igaz szerelmét, a többség házasodni akar, leginkább a kalandorok fejében fordul meg, hogy agglegények maradjanak.
A mai fiatalokat is érdekli, hogy milyen lehet az igaz szerelem. Ahogy Schiller teljes terjedelmében megírta, úgy nem vihető színpadra, ezért minden rendező jelentősen lerövidíti, ahogy tette ezt most Korognai Károly is. Ha valódi, hús-vér emberekként akarjuk megélni ezt a történetet, nem mondhatjuk fel a teljes szöveget, de remélem, sikerül néhány nagyon fontos életigazságra ráirányítanunk a figyelmet. Ferdinánd őszintén szereti Lujzát, igazi, szép, magasztos érzelmek vezérlik. Ajánlott megnézni a darabot nem csupán a felnőtt közönségnek, hanem a középiskolás diákoknak, egyetemistáknak is, sokat tanulhatnak belőle.
Mint ahogy az a címből is kiderül, az ármány komoly hangsúlyt kap az egész színdarabban. Melyek a főbb cselszövési elemek? Napjainkban is előfordulnak hasonló intrikák?
Természetesen, az 1780-as években éppúgy sok intrika volt, manapság 2010 táján is jellemző az ármánykodás, nem csupán a társkapcsolatok terén, hanem az üzleti életben, a munka világában is. Az utóbbi hónapokban, sőt években mindig felbukkantak a médiában miniszterek, politikusok, vállalatigazgatók ilyen-olyan gyanús ügyletei, gyorsan felemelkednek emberek és hamar el is veszíthetik magas pozíciójukat. A cselszövés ezelőtt 100 éve éppúgy megvolt, mint manapság, és biztos, hogy a jövőben sem fog „kimenni a divatból” - sajnos. Lady Milford, a kancellár szeretője valójában elvágyódik abból a fertőből, amelyben él, csak éppen Ferdinánd iránti viszonzatlan szerelmébe veti hiábavaló megtisztulási reményeit. Pedig a miniszter feltett szándéka, hogy fiát összeházasítsa az előkelő angol grófnővel, éppen ezért küldi el a hölgy kastélyába Ferdinándot. A drámai hatást erősíti, hogy az ármányok és szenvedélyek szálait Schiller mesterien szőtte össze: hálójuk minden szereplőt többrendbelien bevon a bonyodalomba.
Hogyan mutatja be Korognai az eredeti darabot, hogyan jellemezné a színmű hőseit, szereplőit?
Az eredetileg 150 oldalas példányt 85 oldalnyira húztuk-sűrítette a rendező. Az alapproblémák érthetőek, követhetőek, de nincsenek túlnyújtva. Szinte teljesen különböző karakterek alkotják a darab szereplőit, van benne makacs, gonosz kancellár, mókás papagáj-stílusú udvari tanácsadó, korrupt és hazug magántitkár, szókimondó-elkeseredett polgári család, és persze a miniszter nemeslelkű és igazságkereső fia, melyet jómagam alakítok. Az udvar ábrázolása sem egyoldalú: az ellenszenves, gonosz és elvetemült kancellárnak (miniszternek) nemes szívű fia van, aki nem hajlandó elszakadni igaz szerelmétől Lujzától apja kérése, sőt parancsa ellenére sem. A miniszter ezért úgy dönt, megzsarolja a lányt: ha nem mond le Ferdinándról, felségárulás vádjával kivégezteti a lány szüleit. Von Walter miniszter magántitkára, a szintén rosszlelkű Wurm ráveszi fia szerelmét arra, hogy levélben közölje Ferdinánddal, hogy már mást szeret. Ennek következtében az ifjú megutálja Lujzát, sőt gyilkosságot kezd tervezni ellene. De nem szeretném lelőni a darab csattanóját, hiszen bizonyára sokan most fogják először megnézni.
Búzafalvi Tamás
Képgaléria