November végén, december elején a legtöbb szülő nyakába veszi a várost, és megpróbál gyermekének valami olyan ajándékot és Mikulás-csomagot megvenni, amivel megőrzi csemetéjében az ünnep szellemét, és amikor a megajándékozott kiveszi majd a szépen kisuvickolt csizmájából a Télapó által odarakott ajándékot, akkor meleg szívvel, örömmel gondol majd az idős szakállas úriemberre. A boltokban, - kategóriáktól függetlenül – viszont általában teljesen használhatatlan, zengő bongó elemes Mikulás-figurákat lehet találni, amelyek nem minden esetben állítják be pozitívan a Télapó alakját. A legtöbb esetben az alakok egészen aranyosak, és valamilyen megmosolyogtató műveletet is eltudnak végezni, például van amelyik csacsacsázik, énekel, szánkózik, de van olyan is, amelyik egyenesen cukorkás bácsiként mutogatja magát piros köpenyét széttárva. A piacok és a 100 forintos boltok számos ilyen érdekességet rejtenek, de mielőtt bárki azt hihetné, hogy a nagyobb játékboltokban mellőzik az effajta ajándéktárgyakat, sajnos rá kell jönnie: ez nem így van.
A fura dolgokat művelő mikulásos játékok már szinte mindenütt megjelentek, és ma már online játszható verzióban is terjednek. A kérdés csak az, mi szabhat határt a képzeletnek, és az értékesítésnek. Ahhoz, hogy a kicsik azt a Mikulásképet kapják, amiről az eredeti mese, és legenda szól, nem szabad ezeket az elferdített télapós figurákat elhelyezni a bakancsokban, hiszen könnyen kialakulhat rossz kép a gyermekekben az ajándékosztó jótékony Mikulásról.
A legkeresettebb ajándékok viszont még mindig a csokoládéval, gyümölccsel töltött mikuláscsomagok, a megunhatatlan kincseket rejtő „Kinder tojások”, valamint a szebbnél szebb hógömbök, amik esetenként egy-egy külön csodálatos, havazó világot rejtenek magukban, amik csak kicsik képzeletére várnak, hogy megelevenedhessenek.
Vajtó László