A második kamara tagjait társadalmi szervezetek, egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek adnák. Csakhogy így oda a látványos létszámcsökkentés, s vélhetőleg a milliárdos költségtakarékosság oroszlánrésze is. Valószínűleg az immár „felsőházi" honatyák sem tevékenykednének ingyen. Salamon László szerint az erős társadalmi kontrollal az Alkotmánybíróság „páratlanul erős hatásköre" is csökkenne. Gulyás Gergely, a bizottság alelnöke úgy nyilatkozott, még nincs döntés erről, meg kell vitatni, hogy mi szól mellette és ellene. Az biztos, hogy így rendezni lehetne a nemzeti kisebbségek és a határon túliak parlamenti képviseletét. A tervek szerint a jövőben a képviselőség és a polgármesterség összeférhetetlen lenne, ám így az önkormányzatok is képviseltethetnék magukat a Házban. Fontosnak tartják, hogy a 80-100 fős testületnek a működése ne járjon többletköltséggel. Kiszelly Zoltán politológus szerint az elképzelés szembe megy a világtendenciákkal, és bonyolítja a törvényalkotást. Ha itthon komoly jogosítványokat kapna a második kamara, az a kormányzást nehezítené, hiszen a néphangulat befolyásolná a testület véleményét is, mivel sok társadalmi szervezet helyet kapna benne.
Kétkamarás parlament?
Létrehozva
KözéletBelföld
Az új alkotmány előkészítését végző parlamenti bizottság elnöke, Salamon László (KDNP) nem tartja kizártnak, hogy kétkamarás parlamentet hozzanak létre. Az országgyűlés két részből, egy alsó és egy felsőházból állna, előbbi törvényeket alkotna, míg az utóbbi véleményezné, akár meg is vétózná a jogszabályokat.