Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz Kft igazgatója szerint a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. A nagy költségvetésű kommunikációs „harc” az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk.
A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra. A közlemény szerint a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
A vidámabb hangvételű kommunikációtól való ódzkodás azért is „sötét ló” a biztosítási szakemberek szemében, mert maga a téma sem vidám dolog. Az árvizek, földrengések, balesetek, betörés, halál témák inkább a tragikus kategóriába tartoznak. Sokakban visszakeltést kelthet, ha ezeket vicces formában adják elő. Mások pedig egyenesen „homokba dugják fejüket”, ha ezekről a rémisztő eseményekről van szó. A biztosítók szerint, ezek a személyek egyáltalán nem vevők a humoros kommunikációs megoldásokra.
A harmadik ok, amiért a biztosítók igyekeznek erős, komoly, már-már „hatalmi” erővel rendelkező cégnek mutatni magukat, az hogy, évről évre több olyan cikket olvashatunk, amelyben a biztosított, azaz a károsult vitába kerül a társasággal, mert az nem pont azt az összeget akarja a kifizetni amennyi a szerződött fél kárigénye. (Csak az elmúlt három hónapban több tucat ilyen cikk jelent meg a viharkárok, a felsőzsolcai, és kolontári katasztrófák után.)
A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra. A közlemény szerint a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
A vidámabb hangvételű kommunikációtól való ódzkodás azért is „sötét ló” a biztosítási szakemberek szemében, mert maga a téma sem vidám dolog. Az árvizek, földrengések, balesetek, betörés, halál témák inkább a tragikus kategóriába tartoznak. Sokakban visszakeltést kelthet, ha ezeket vicces formában adják elő. Mások pedig egyenesen „homokba dugják fejüket”, ha ezekről a rémisztő eseményekről van szó. A biztosítók szerint, ezek a személyek egyáltalán nem vevők a humoros kommunikációs megoldásokra.
A harmadik ok, amiért a biztosítók igyekeznek erős, komoly, már-már „hatalmi” erővel rendelkező cégnek mutatni magukat, az hogy, évről évre több olyan cikket olvashatunk, amelyben a biztosított, azaz a károsult vitába kerül a társasággal, mert az nem pont azt az összeget akarja a kifizetni amennyi a szerződött fél kárigénye. (Csak az elmúlt három hónapban több tucat ilyen cikk jelent meg a viharkárok, a felsőzsolcai, és kolontári katasztrófák után.)
A kommunikációt tovább nehezíti, hogy a biztosítási termékek tartalma sokkal bonyolultabb, mint mondjuk annak megismertetése, hogy miért jó ez vagy az a mosópor. Ráadásul a biztosítási kultúra ma nagyon alacsony hazánkban, ezért az üzletágban résztvevő cégek oktatni is szeretnék célözönségüket. Ezt ma Magyarországon az iskolában is megszokott porosz utas megoldások jellemzik.