A cikk azt taglalja, hogy hová tűnt a Kármentő Alapba beérkezett több mint 1,2 milliárd forint, amiből eddig csak 33 millió forintot osztottak ki. Erre válaszul Nagy Anna közölte: a Magyar Kármentő Alapba érkezett pénz elosztásáról a Kármentő Bizottság dönt, melynek munkájában mások mellett részt vesznek a katasztrófa által érintett települések polgármesterei is. A beérkezett pénzekből – mutatott rá a kormányszóvivő – mindösszesen az a 33 millió forint hiányzik, amit gyorssegélyként utaltak ki Devecser és Kolontár önkormányzatának, ugyanis a helyreállítási munkálatok során elfogyott az önkormányzatok pénze.
A kormányszóvivő hozzátette: a Kármentő Alap működése teljesen nyilvános, az azzal kapcsolatos információkat pedig bárki elérheti a www.bm.vorosiszap.hu oldalon.
Fellegi Tamás arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvényjavaslatot a kormány az elmúlt héten megvitatta és elfogadta. A nemzeti adatvagyon kezelése nem megoldott, ugyanis az előző kormányok alatt az adatvagyon jelentős részének felügyelete és kezelése magáncégekhez került át – tájékoztatott a politikus, hozzátéve: ez meglehetősen kockázatos és költséges megoldás. A jelenlegi kormány a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy a fontos adatbázisok nem maradhatnak magáncégeknél, azok gondozásáról, felügyeletéről, védelméről az államnak kell gondoskodnia, valamint ebben az esetben is érvényesülnie kell a közérdeknek a magánérdekkel szemben.
A miniszter beszámolt arról, hogy nagyjából 70 olyan magáncég van, akik az állam számára kiemelten fontos nyilvántartásokat kezelnek.
A kormányszóvivő hozzátette: a Kármentő Alap működése teljesen nyilvános, az azzal kapcsolatos információkat pedig bárki elérheti a www.bm.vorosiszap.hu oldalon.
Fellegi Tamás arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvényjavaslatot a kormány az elmúlt héten megvitatta és elfogadta. A nemzeti adatvagyon kezelése nem megoldott, ugyanis az előző kormányok alatt az adatvagyon jelentős részének felügyelete és kezelése magáncégekhez került át – tájékoztatott a politikus, hozzátéve: ez meglehetősen kockázatos és költséges megoldás. A jelenlegi kormány a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy a fontos adatbázisok nem maradhatnak magáncégeknél, azok gondozásáról, felügyeletéről, védelméről az államnak kell gondoskodnia, valamint ebben az esetben is érvényesülnie kell a közérdeknek a magánérdekkel szemben.
A miniszter beszámolt arról, hogy nagyjából 70 olyan magáncég van, akik az állam számára kiemelten fontos nyilvántartásokat kezelnek.