A rangos elismeréssel évente azokat a miskolci vagy megyei alkotókat, alkotói csoportokat jutalmazzák, akik munkásságukkal hozzájárultak Miskolc művészeti életének fejlődéséhez, a város hazai és külhoni hírnevének növeléséhez, rangjának emeléséhez. A Magyar Kultúra Napjának eszmeiségéhez és üzenetéhez illeszkedő helyi elismerés 2002-től létezik, s eddig nyolc alkotó, illetve alkotói csoport kapta meg: Müller Péter Sziámi, az Operafesztivál megálmodója, Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar karnagya, Marton Éva operaénekesnő, a Miskolc Dixieland Band, a Szinvavölgyi Néptáncműhely, a Miskolci Nemzeti Színház és közönsége, a Miskolci Galéria, és mindenkori alkotóközössége és Kamarás Máté musical-énekes.
A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke a Miskolci Egyetem mindenkori rektora. 2007-től dr. Patkó Gyula tölti be a tisztséget, aki az alapítvány tájékoztatóján elmondta: egyhangú döntéssel ítélték oda Máger Ágnesnek a idei díjat. A rektor örömét fejezte ki, hogy ezúttal képzőművész részesül az elismerésben, s a kuratórium nevében tiszteletét, köszönetét fejezte ki Máger Ágnesnek a város érdekében végzett, kulturális tevékenységéért. A művésznek a hivatalos díjátadást megelőzően kiállítása is nyílik december 21-én, a Miskolci Galériában.
Puskás Péter építész, az alapítvány Tanácsadó Testületének soros elnöke köszöntőjében úgy vélekedett, a festészet több szempontból társművészete az építészetnek, majd Máger Ágnes szavait idézte, melyek az alkotó emberek hitvallásának is felfoghatók: „Munkám: a festés. Feladatok sora, melyeket pontosan, szépen elvégezni szakmai tudás, képesség, hit és felelősség dolga.” Puskás Péter arról is szólt, hogy alkotó ember számára igenis fontos az elismerés, a visszaigazolás. Annak tudata, hogy a közönség méltatja és méltányolja azt, amit tesz.
Máger Ágnes Szombathelyen született. 1967-ben felvételizett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Sarkantyú Simon és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1971-ben végzett, és még ebben az évben Miskolcra költözött, azóta a Művésztelepen él és alkot.
Főiskolai végzősként rendezte első kiállítását a budapesti Eötvös Kollégiumban. 1972-ben a miskolci Libressóban mutatta be rajzait, majd részt vett a Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton, s a Miskolci Téli Tárlaton. 1972-ben megkapta a hároméves Derkovits-ösztöndíjat, majd 1974-ben Miskolc város ösztöndíját is elnyerte. 1974-ben díjat kapott a Tavaszi Tárlaton és a Téli Tárlaton is, a Fiatal Művészek Stúdiójának kiállításain pedig KISZ nívódíjban részesült. 1978-ban a hatvani Tájképfestészeti Biennále ezüstdiplomáját kapta, Bytomban (Lengyelország) pedig szakszervezeti díjat nyert.
Irodalmi illusztrációkat is készített (Ady, Csokonai, Krúdy), amelyeket, Miskolcon, Budapesten, Csurgón, Nyíregyházán és más helyeken mutatott be. Alkotásait kiállította külföldön is, például Csehszlovákiában, Lengyelországban, Angliában és Németországban. Külföldi tanulmányutakon is részt vett (Ausztria, Olaszország, Görögország, Franciaország, Spanyolország, Németország). 1990-ben az ő közreműködéssel alakult meg a Gömöri Műhely, amelynek azóta is vezetője.Festményeire – a méltatásokban sok helyen előforduló – könnyed festőiség jellemző. Képei hangulatokat, varázslatos, álomszőtte érzéseket keltenek. A festményeken kívül díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott: a Miskolci Nemzeti Színház számos produkciójában a működött közre, s dolgozott a Csodamalom Bábszínháznak is. Fontosak az egyházművészeti alkotásai, és plasztikával is foglalkozik.
Dr. Dobrik István művészettörténész írta róla: "a XX. század második feléhez köthető változatos és gazdag
miskolci képzőművészetnek különleges értéke Máger Ágnes munkássága. A művészet komplexitását érzékeny műveltséggel valló alkotó pályáját a képzőművészet, zene, színház, irodalom szinte egyenrangú érintettséggel formálta. (...) Mestereitől megtanulta a színes festőiség belső érzelmekre is figyelő mesterségbeli fortélyait. Szerettei a lélek és a gazdagodó tudás bölcs, befelé is figyelő erejével formálták jellemét. Ezekre építve embertársai, barátai, és tanítványai felé a nyitottságra építkező szeretet erejével gondolkodik és gondoskodik ma is a közös dolgaink értékre és helyes mértékre figyelő továbbéltetéséről. Az erkölcsi-szakmai tradíció tisztelete sugárzik át művein is: panteisztikus tájképein, zenét, színházi karaktereket idéző táblaképein, könnyed vázlatain, a bibliai jelenetek figyelmező drámáiban. Több, a groteszk erejére is építő munkájában szellemes, de könyörtelen parabola tükröt állít az emberi gyarlóságnak, butaságnak és nagyravágyásnak Könnyed festői stílusa, pittoreszkjei megtartva karakterüket, egyre érettebbé váltak az évek során. A természet fensége lelkén átszűrt lényegének megjelenítése, gyorsan múló és változó szépségeinek képi idézése, az emberi lét gyengeségeinek ostorozása, a történelmi .sorsfordulók előtti tisztelgés, a keresztény mítosz jeleneteinek megformálása, a morális munkák kihívásai más és más alkotói hozzáállást és módot indukáltak művészetében".
A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke a Miskolci Egyetem mindenkori rektora. 2007-től dr. Patkó Gyula tölti be a tisztséget, aki az alapítvány tájékoztatóján elmondta: egyhangú döntéssel ítélték oda Máger Ágnesnek a idei díjat. A rektor örömét fejezte ki, hogy ezúttal képzőművész részesül az elismerésben, s a kuratórium nevében tiszteletét, köszönetét fejezte ki Máger Ágnesnek a város érdekében végzett, kulturális tevékenységéért. A művésznek a hivatalos díjátadást megelőzően kiállítása is nyílik december 21-én, a Miskolci Galériában.
Puskás Péter építész, az alapítvány Tanácsadó Testületének soros elnöke köszöntőjében úgy vélekedett, a festészet több szempontból társművészete az építészetnek, majd Máger Ágnes szavait idézte, melyek az alkotó emberek hitvallásának is felfoghatók: „Munkám: a festés. Feladatok sora, melyeket pontosan, szépen elvégezni szakmai tudás, képesség, hit és felelősség dolga.” Puskás Péter arról is szólt, hogy alkotó ember számára igenis fontos az elismerés, a visszaigazolás. Annak tudata, hogy a közönség méltatja és méltányolja azt, amit tesz.
Máger Ágnes Szombathelyen született. 1967-ben felvételizett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Sarkantyú Simon és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1971-ben végzett, és még ebben az évben Miskolcra költözött, azóta a Művésztelepen él és alkot.Főiskolai végzősként rendezte első kiállítását a budapesti Eötvös Kollégiumban. 1972-ben a miskolci Libressóban mutatta be rajzait, majd részt vett a Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton, s a Miskolci Téli Tárlaton. 1972-ben megkapta a hároméves Derkovits-ösztöndíjat, majd 1974-ben Miskolc város ösztöndíját is elnyerte. 1974-ben díjat kapott a Tavaszi Tárlaton és a Téli Tárlaton is, a Fiatal Művészek Stúdiójának kiállításain pedig KISZ nívódíjban részesült. 1978-ban a hatvani Tájképfestészeti Biennále ezüstdiplomáját kapta, Bytomban (Lengyelország) pedig szakszervezeti díjat nyert.
Irodalmi illusztrációkat is készített (Ady, Csokonai, Krúdy), amelyeket, Miskolcon, Budapesten, Csurgón, Nyíregyházán és más helyeken mutatott be. Alkotásait kiállította külföldön is, például Csehszlovákiában, Lengyelországban, Angliában és Németországban. Külföldi tanulmányutakon is részt vett (Ausztria, Olaszország, Görögország, Franciaország, Spanyolország, Németország). 1990-ben az ő közreműködéssel alakult meg a Gömöri Műhely, amelynek azóta is vezetője.Festményeire – a méltatásokban sok helyen előforduló – könnyed festőiség jellemző. Képei hangulatokat, varázslatos, álomszőtte érzéseket keltenek. A festményeken kívül díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott: a Miskolci Nemzeti Színház számos produkciójában a működött közre, s dolgozott a Csodamalom Bábszínháznak is. Fontosak az egyházművészeti alkotásai, és plasztikával is foglalkozik.
Dr. Dobrik István művészettörténész írta róla: "a XX. század második feléhez köthető változatos és gazdag
miskolci képzőművészetnek különleges értéke Máger Ágnes munkássága. A művészet komplexitását érzékeny műveltséggel valló alkotó pályáját a képzőművészet, zene, színház, irodalom szinte egyenrangú érintettséggel formálta. (...) Mestereitől megtanulta a színes festőiség belső érzelmekre is figyelő mesterségbeli fortélyait. Szerettei a lélek és a gazdagodó tudás bölcs, befelé is figyelő erejével formálták jellemét. Ezekre építve embertársai, barátai, és tanítványai felé a nyitottságra építkező szeretet erejével gondolkodik és gondoskodik ma is a közös dolgaink értékre és helyes mértékre figyelő továbbéltetéséről. Az erkölcsi-szakmai tradíció tisztelete sugárzik át művein is: panteisztikus tájképein, zenét, színházi karaktereket idéző táblaképein, könnyed vázlatain, a bibliai jelenetek figyelmező drámáiban. Több, a groteszk erejére is építő munkájában szellemes, de könyörtelen parabola tükröt állít az emberi gyarlóságnak, butaságnak és nagyravágyásnak Könnyed festői stílusa, pittoreszkjei megtartva karakterüket, egyre érettebbé váltak az évek során. A természet fensége lelkén átszűrt lényegének megjelenítése, gyorsan múló és változó szépségeinek képi idézése, az emberi lét gyengeségeinek ostorozása, a történelmi .sorsfordulók előtti tisztelgés, a keresztény mítosz jeleneteinek megformálása, a morális munkák kihívásai más és más alkotói hozzáállást és módot indukáltak művészetében".