A mozgásszervi betegségek – csontritkulás, ízületi gyulladás – terén a miskolci Szent Ferenc Kórház kiemelkedő színvonalú szolgáltatást nyújt. November 10-én tartotta az intézmény az Arthritis és Osteoporosis Betegfórumot, melyen Máger Ágnes festőművész különleges, a test és lélek harmóniájára épülő képeit mutatta be, majd „megmozgató” tornára is sor került.
Dr. Tamási László, a Szent Ferenc Kórház arthritis ambulanciájának főorvosa hírportálunknak elmondta „Az utóbbi 10 évben a reumatológia terén sok új eredmény született az ízületi gyulladásos betegségek korai felismerése és a hatékony kezelés vonatkozásában. Ezeket az ismereteket kívántuk megosztani az érdeklődőkkel. Az ízületi és gerincízületi betegségek régebbi gyógymódjainál az új technikák sokkal hatékonyabbak. Hat-hét éve működik kórházunkban az arthritis szakambulancia. Az úgynevezett ’rheumatoid arthritis’ a szervezet idült gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban az ízületeket érinti. Az ízület belhártyája gyulladása az ízület és az ízület körüli képletek károsodását, az ízületi funkció romlását eredményezi. Megkülönböztetnek fiatalkorban jelentkező formát is.”
Dr. Flórián Ágnes reumatológus hozzátette: „Bár a betegség pontos okát nem ismerjük, a kialakulás és a lefolyás számos részletének pontos megismerése lehetővé tette a hatásos beavatkozást. A népesség kb. 1%-ában jelentkezik, nőknél 7-8 -szor gyakrabban, mint férfiaknál. A Bechterew betegség és a pikkelysömörhöz társuló sokízületi gyulladás előfordulása bár ritkább, de jelentős életminőség-romlást eredményez. Ezekben a betegségekben az un. biológiai terápia hatásosan fékezi meg a gyulladást, ezáltal elkerülhető az ízület károsodása, Bechterew betegségben pedig a gerinc elmerevedése. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a betegek rövid ideig igényelnek kortikoszteroid kezelést, vagy erre egyáltalán nem kerül sor. A biológiai terápiával jelentősen jobb életminőségben tarthatjuk meg betegeinket. A kezelés hatékonyságának a kulcsa azonban a betegség korai felismerése. Több mint 300 betegünk részesül ebben a kezelésben.”
„Csontritkulásos betegek gondozásában a tartós gyógyszerszedés jelenti az egyik gondot, hiszen csak évekig tartó kezeléssel lehet eredményt elérni. A kezelés alapszerei a szájon át alkalmazott készítmények. Néhány esetben ezek azonban mellékhatások miatt nem alkalmazhatók. Az újabb készítményekkel 3 havonta, vagy évente egyszer adott injekció vagy infúzió formájában a kezelés jobban elfogadható a beteg számára. A súlyos, törésekkel társuló, korábbi kezelésre nem reagáló csontritkulás kezelésére is hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. Tudni kell azonban azt is, hogy minden gyógyszer addig hat, amíg szedi a beteg" - mondta el Dr. Lukács Katalin reumatológus.
Az oszteoporózis a csontok fokozott törékenységével jár: az egyszerű elesések során bekövetkező törésekre először a csukló, majd a csigolyák, még idősebb korban a felkar és a csípő törése jellemző. A kezdetben tünetmentes, néma kórként is emlegetett betegséget hazánkban is elsősorban az érintettek magas száma teszi fontossá: a csontritkulás Magyarországon kb. 900 000 embert érint, az európai uniós adatok szerint pedig minden harmadik menopauzán átesett nő és minden ötödik, ötven év feletti férfi szenved ebben a betegségben. A betegség időben történő felismerése és hatékony kezelése érdekében 50 éves kor fölött vizsgálni kell a betegség kockázati tényezőit. A korai felismerés lehetősége itt is adott: a csontdenzitometria és a csontműködés laboratóriumi vizsgálata alkalmas a csontritkulás korai kimutatására. Ezek a módszerek már a mindennapi gyakorlat részei.
Búzafalvi Tamás
Dr. Tamási László, a Szent Ferenc Kórház arthritis ambulanciájának főorvosa hírportálunknak elmondta „Az utóbbi 10 évben a reumatológia terén sok új eredmény született az ízületi gyulladásos betegségek korai felismerése és a hatékony kezelés vonatkozásában. Ezeket az ismereteket kívántuk megosztani az érdeklődőkkel. Az ízületi és gerincízületi betegségek régebbi gyógymódjainál az új technikák sokkal hatékonyabbak. Hat-hét éve működik kórházunkban az arthritis szakambulancia. Az úgynevezett ’rheumatoid arthritis’ a szervezet idült gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban az ízületeket érinti. Az ízület belhártyája gyulladása az ízület és az ízület körüli képletek károsodását, az ízületi funkció romlását eredményezi. Megkülönböztetnek fiatalkorban jelentkező formát is.”
Dr. Flórián Ágnes reumatológus hozzátette: „Bár a betegség pontos okát nem ismerjük, a kialakulás és a lefolyás számos részletének pontos megismerése lehetővé tette a hatásos beavatkozást. A népesség kb. 1%-ában jelentkezik, nőknél 7-8 -szor gyakrabban, mint férfiaknál. A Bechterew betegség és a pikkelysömörhöz társuló sokízületi gyulladás előfordulása bár ritkább, de jelentős életminőség-romlást eredményez. Ezekben a betegségekben az un. biológiai terápia hatásosan fékezi meg a gyulladást, ezáltal elkerülhető az ízület károsodása, Bechterew betegségben pedig a gerinc elmerevedése. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a betegek rövid ideig igényelnek kortikoszteroid kezelést, vagy erre egyáltalán nem kerül sor. A biológiai terápiával jelentősen jobb életminőségben tarthatjuk meg betegeinket. A kezelés hatékonyságának a kulcsa azonban a betegség korai felismerése. Több mint 300 betegünk részesül ebben a kezelésben.”„Csontritkulásos betegek gondozásában a tartós gyógyszerszedés jelenti az egyik gondot, hiszen csak évekig tartó kezeléssel lehet eredményt elérni. A kezelés alapszerei a szájon át alkalmazott készítmények. Néhány esetben ezek azonban mellékhatások miatt nem alkalmazhatók. Az újabb készítményekkel 3 havonta, vagy évente egyszer adott injekció vagy infúzió formájában a kezelés jobban elfogadható a beteg számára. A súlyos, törésekkel társuló, korábbi kezelésre nem reagáló csontritkulás kezelésére is hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. Tudni kell azonban azt is, hogy minden gyógyszer addig hat, amíg szedi a beteg" - mondta el Dr. Lukács Katalin reumatológus.
Az oszteoporózis a csontok fokozott törékenységével jár: az egyszerű elesések során bekövetkező törésekre először a csukló, majd a csigolyák, még idősebb korban a felkar és a csípő törése jellemző. A kezdetben tünetmentes, néma kórként is emlegetett betegséget hazánkban is elsősorban az érintettek magas száma teszi fontossá: a csontritkulás Magyarországon kb. 900 000 embert érint, az európai uniós adatok szerint pedig minden harmadik menopauzán átesett nő és minden ötödik, ötven év feletti férfi szenved ebben a betegségben. A betegség időben történő felismerése és hatékony kezelése érdekében 50 éves kor fölött vizsgálni kell a betegség kockázati tényezőit. A korai felismerés lehetősége itt is adott: a csontdenzitometria és a csontműködés laboratóriumi vizsgálata alkalmas a csontritkulás korai kimutatására. Ezek a módszerek már a mindennapi gyakorlat részei.
Búzafalvi Tamás