Ugrás a tartalomra

Nevetéssel gyógyítanak – bevetésen a miskolci bohócdoktorok

Létrehozva
A nevetés a legjobb gyógyszer – vallja a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amely a gyermekek és idősek gyógyulásáért és vidámságáért dolgozik. A bohócdoktorok jelenleg Budapesten kívül négy vidéki városban – Miskolcon, Nyíregyházán, Győrben és Pécsett – látogatják rendszeresen a gyermekeket. Dr. Cukor azaz Ramocsa Emese három, míg Dr. Tik Tak, Osváth Tibor éppen hat éve bohócdoktor, a minap.hu munkájukról kérdezte őket. 
bohocdoktor_cukortiktak.jpgMi a feladata egy bohócdoktornak?
Dr. Tik-Tak: Összesen 27 bohóc dolgozik az országban, elsősorban gyermekosztályokon, de néhány bohóc kollégánk dolgozik öregek otthonában is. Mi Miskolcon a Velkey László Gyermek-egészségügyi Központban dolgozunk heti két alkalommal, hétfőn és kedden járunk „bevetésre”, mi így hívjuk ezeket a bohócviziteket. Ilyenkor meghatározott napon meghatározott osztályokat járunk be kórteremről kórteremre, és megpróbálunk nevetést csalni a gyermekek arcára.
Dr. Cukor: Az alapítvány szlogenje: A nevetés gyógyít! – és mi hisszük, hogy ez így is van. Munkánk során a gyermekeket igyekszünk nem „betegként” kezelni, hanem játszani, nevetni velük, kizökkentve ezzel őket, egy kis időre a kezelésekből, és a kórházi miliőből. Számunkra nagy öröm, hogy, a gyerekek pedig hétről-hétre várnak minket.
Dr. Tik Tak: Sőt, vannak olyan gyerekek, akik nem hajlandók aludni, amíg mi a bohócok nem jártak náluk.
 
Milyen korú gyermekekhez járnak a bohócdoktorok?
Dr. Cukor: Egész kisbaba kortól tizenhét éves korig, minden korosztályt látogatunk.
Dr. Tik Tak: Azonban mindkét végletnél teljesen más dolgokkal tudjuk felhívni magunkra a gyerekek figyelmét. Kisebb gyermekeknél mondjuk egy dal, buborékfújás, bábozás, vagy bűvész trükk is elegendő ehhez, ám egy kamasz gyereknél teljesen más dologra van szükség.

Kamasz gyerek még hisz a bohócban?

Dr. Cukor: Volt már olyan helyzet, hogy egy kiskamasz teljesen elutasító volt, de mi nem adjuk fel, szeretjük a kihívásokat.
Dr Tik Tak: Én nagyon szeretem az olyan szituációt, amikor egy kórteremben egy kamaszgyerek egy olyan 6-7 éves gyerekkel van együtt. Abban a pillanatban, hogy a kamasz elutasít minket, először a kisgyerekkel foglalkozunk. Majd kis idő elteltével látjuk, hogy a kamasz gyerek, ha lopva is, de végig minket figyel. Néha ő is elneveti magát, még ha leplezni is próbálja. Nekünk ez mindig nagy sikerélmény.

Tudtok egy legkedvesebb élményt mondani, azóta mióta bohócdoktorként praktizáltok?bohocdoktor_ramocsa_emese.jpg

Dr. Cukor: Nekem minden bevetés egyformán meghatározó élmény.
Dr. Tik Tak: A hat év alatt számtalan fontos élményt szereztem bohócdoktorként. Ezek közül talán a legmeghatározóbb, legmeghatóbb élmény annak a transzplantációra váró kisfiúnak az esete, akinek néhány éve a műtétet megelőzően be kellett vonulnia az úgynevezett steril boxba, ahova minden csak steril körülmények között kerülhetett be. A fiú mindenképpen vinni akarta azt a kis engem ábrázoló laminált kártyát, amit az alapítvány készített, de úgy nézett ki nem viheti be. Aztán következő bevetés alkalmával, büszkén mutatta az üveg ablakon keresztül, hogy az ágya fölött ki volt téve a kártya.

Tudtok-e olyan esetről, ahol – ha nem is feltétlenül bizonyítható módon – de a bevetések, a nevetés, móka hatására kezdett javulni egy-egy kis beteg állapota?

Dr. Tik Tak: Egyébként állítólag bizonyítható is, és igen, sok ilyen eset volt, hogy súlyos beteg kisgyermekek, a mi közreműködésünknek is köszönhetően lettek jobban. Többet közülük már gyógyult fiatalként többször is láttam a városban. Õ ugyan nem ismert meg, mert mi nem fedhetjük fel az arcunkat nekik, sőt szüleiknek sem. Az más kérdés, hogy amikor érkezünk, meg indulunk a szülők sokszor megismernek bennünket, és mosolyogva ránk köszönnek, sőt néha maguktól tájékoztatnak gyermekük állapotáról, ami nekünk nagyon jól esik…
Dr. Cukor: …de alapvetően mi nem fedhetjük fel magunkat, bohóc ruha nélkül nem köszönhetünk rájuk, az illúziót nem rombolhatjuk le.

Azzal hogyan lehet megküzdeni, hogy esetleg üres ággyal találkoztok olyan kórteremben, ahol korábban még egy kis betegetek feküdt?

Dr. Tik Tak: Minden egyes ilyen alkalmat nehéz elfogadni, és talán a legnehezebb, hogy bármilyen mélyen érint is, egy nagy mély lélegzet után tovább kell lépnünk, mert a többi kórteremben viszont sok kis beteg vár minket bohócokat és nem láthatják rajtunk a bánatot.
Dr. Cukor: Az első pár bevetés alkalmával még a beteg gyerekek látványa is nagyon felzaklatott, hiszen nekem is van egy fiam. Mára azonban ha felveszem felteszem a piros orrot, akkor én már nem Ramocsa Emese vagyok, hanem Dr.Cukor. Nyilán megviselt minden egyes gyerek elvesztése, de az pozitívum, hogy a végsőkig tudtunk nekik is segíteni. Másrészt van egy zseniális pszichológusunk, aki segít feldolgozni ezeket a helyzeteket, ha szükségünk van erre. 
 
bohocdoktor_osvath_tibor.jpgMeddig lehet bohócdoktorként „praktizálni”?
Dr. Cukor: Azt mondják, hogy addig,, amíg meg nem öregszik a kezed. Az arcot ugyanis lehet sminkelni, ám a kezedet egy idő után már nem, a bohóc meg ugye kortalan.
Dr. Tik Tak: Másrészt bárkinél eljöhet az a pont, amikor úgy érzi, nem tudja ezt tovább vállalni, ám én úgy gondolom, hogy amíg mi az élet más területén megtaláljuk azt, ami minket inspirál, addig tudjuk folytatni ezt a munkát.

Mindketten a Miskolci Nemzeti Színházban dolgoztok. Hogyan érinti a bohócdoktorság, az ottani munkátokat?
Dr. Cukor: Én nagyon sok mindent tudtam a bohócságomból átültetni a színészetbe. Alapvetően elmondható, hogy nehezebb bohócdoktornak lenni, mint színésznek. Tanulságos bohócnak lenni, más szemmel is nézem az egész világot.
Dr. Tik Tak: A gyermek a legjobb, de egyben a legkritikusabb közönség, ha ugyanis egy gyermeket nem köt le az előadás, akkor a figyelme rögtön másfelé fordul, azonnal reagál, ugyanis a gyermekek a legőszintébb közönség is. A bohócdoktori helyzetgyakorlatokat ügyesen tudom felhasználni a színpadi munkám során.

A Piros Orr Bohócdoktor Alapítványról:
A magyarországi Piros Orr Alapítványt 1996-ban alapította az osztrák Rote Nasen szervezet. Kezdetben csak Budapesten, későbbi azonban már vidéki gyermekkórházakban, majd idősotthonokban is viziteltek a bohócdoktorok. Az alapítvány 2004-ben csatlakozott a Rote Nasen Clowndoctors International (RNI) szervezethez, hogy a hat tagállam, Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Szlovákia és Szlovénia alapítványai kölcsönösen segíthessék egymást szakmailag. A Piros Orr bohócdoktorai fő foglalkozásukat tekintve színészek és előadóművészek, akik speciális képzések után vehették fel a bohócdoktori köpenyt. Mivel a bohócdoktorok munkája nagy felelősséggel jár, a vizitek előtt minden alkalommal rövid ismertetést kapnak az osztályon fekvő gyerekek, illetve az idősotthon lakóinak állapotáról, hogy felkészülhessenek a speciális esetekre. www.pirosorr.hu

Tajthy Ákos