A Gazdaságtudományi Kar dékánja, Kocziszky György nyitotta meg a szimpóziumot, majd a Marketing Intézet igazgatója rövid ismertetőt tartott a társadalmi marketing kereteiről. A BCE Marketing és Média Intézet vezetője, Simon Judit „Marketingszemlélet az egészségügyben-Társadalomorientáció” címmel tartott előadást. Ezt követően pedig a TVK Nyrt. vezető kommunikációs szakértője, Pálffy Gábor a vállalat CSR (társadalmi felelősségválallási) filozófiáját ismertette.
Kezdetben a társadalmi marketing nem jelentett mást, mint bizonyos termékek marketingjét, addig mára kiterjedt több területre is. Az eladásösztönzés a hagyományos marketing fő célja, viszont a profitorientáció helyett az elsődleges cél a társadalom jólétének javítása. A társadalmi marketing az elmúlt években egyik leggyakrabban használt szóösszetétel a marketing-elméleti szakirodalomban, hiszen egyre több terület, a környezeti, éghajlati katasztrófajelenségek, az egészségügyi és szociális helyzet, a közigazgatás működési nehézségei új szemlélet és magatartás iránt kiáltanak, s ilyenkor a társadalmi felelősség, a társadalmi problémák ügyében felelős viselkedés, s annak ösztönzése, s az erre irányuló társadalmi marketing aspektusai kerülnek konklúzióként említésre.
Piskóti István, a Marketing Intézet vezetője elmondta: „Immár tizedik éve rendezünk szimpóziumokat különféle marketing témakörben, melyet az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) is támogat, idén a társadalmi marketing áll az előadások fókuszában. A szimpózium főbb területei: egészségügyi-, turisztikai marketingszemlélet, Mega Event Marketing (nagyrendezvények hatása városok imázsára), vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR). A különféle szervezetek, intézmények marketingstratégiájának fontos elemét képezi a társadalmi marketing, amelynek kereteiről megoszlanak a szakmai vélemények. Kiterjedése nem konkrétan határozható meg, vagyis az, hogy mennyiben fedi le ezen kérdéseket a non-business marketing, hogyan kapcsolódik és kapcsolódik-e egyaránt a vállalkozói marketing megnövekedett társadalmi felelősségvállalásához. Éppen ezért rendkívül érdekes terület, nem csupán a hallgatók, hanem az itt megjelent cégvezetők részére is.”
A Debreceni egyetem Turizmus-Vendéglátásmenedzsment Tanszék vezetője, Könyves Erika ’A turizmus társadalmi felelőssége a TDM gyakorlatában’ címmel tartott előadást. Az előadó hangsúlyozta: „A turisztikai megatrendek több területre oszthatók, megkülönböztetünk egészségturizmust, időseket szolgáló turizmust, üzleti célú, magas iskolai végzettségű-jól kereső klienseket szolgáló turizmust, környezetvédelmi-, és sport turizmust. Az idegenforgalom a helyszínt és a motivációt illetően diverzifikálódik. A viszonylagosan gyors változások közepette a kínálat versenyképes kialakításához „létkérdés” megismerni a holnap turistájának igényeit, preferenciáját. Tudnunk kell, hogy a versenyben maradás érdekében milyen változtatásokat kell eszközölni, illetve milyen változtatások szükségességével kell szembenézni. Az egészségturizmus szerepét, súlyát, arányait végül újra kell gondolni a magyar turizmus jövőbeni kínálati struktúrájának meghatározása során. Az egészségturizmus legcélszerűbb továbbfejlesztési iránya az eddigi, termálvízre alapozott turizmusfejlesztési tevékenységünknek, amelyben persze már eddig is megjelentek, sőt egyre inkább erősödtek az egészségturizmus kínálati elemei.”
Búzafalvi T.
Kezdetben a társadalmi marketing nem jelentett mást, mint bizonyos termékek marketingjét, addig mára kiterjedt több területre is. Az eladásösztönzés a hagyományos marketing fő célja, viszont a profitorientáció helyett az elsődleges cél a társadalom jólétének javítása. A társadalmi marketing az elmúlt években egyik leggyakrabban használt szóösszetétel a marketing-elméleti szakirodalomban, hiszen egyre több terület, a környezeti, éghajlati katasztrófajelenségek, az egészségügyi és szociális helyzet, a közigazgatás működési nehézségei új szemlélet és magatartás iránt kiáltanak, s ilyenkor a társadalmi felelősség, a társadalmi problémák ügyében felelős viselkedés, s annak ösztönzése, s az erre irányuló társadalmi marketing aspektusai kerülnek konklúzióként említésre.
Piskóti István, a Marketing Intézet vezetője elmondta: „Immár tizedik éve rendezünk szimpóziumokat különféle marketing témakörben, melyet az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) is támogat, idén a társadalmi marketing áll az előadások fókuszában. A szimpózium főbb területei: egészségügyi-, turisztikai marketingszemlélet, Mega Event Marketing (nagyrendezvények hatása városok imázsára), vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR). A különféle szervezetek, intézmények marketingstratégiájának fontos elemét képezi a társadalmi marketing, amelynek kereteiről megoszlanak a szakmai vélemények. Kiterjedése nem konkrétan határozható meg, vagyis az, hogy mennyiben fedi le ezen kérdéseket a non-business marketing, hogyan kapcsolódik és kapcsolódik-e egyaránt a vállalkozói marketing megnövekedett társadalmi felelősségvállalásához. Éppen ezért rendkívül érdekes terület, nem csupán a hallgatók, hanem az itt megjelent cégvezetők részére is.”
A Debreceni egyetem Turizmus-Vendéglátásmenedzsment Tanszék vezetője, Könyves Erika ’A turizmus társadalmi felelőssége a TDM gyakorlatában’ címmel tartott előadást. Az előadó hangsúlyozta: „A turisztikai megatrendek több területre oszthatók, megkülönböztetünk egészségturizmust, időseket szolgáló turizmust, üzleti célú, magas iskolai végzettségű-jól kereső klienseket szolgáló turizmust, környezetvédelmi-, és sport turizmust. Az idegenforgalom a helyszínt és a motivációt illetően diverzifikálódik. A viszonylagosan gyors változások közepette a kínálat versenyképes kialakításához „létkérdés” megismerni a holnap turistájának igényeit, preferenciáját. Tudnunk kell, hogy a versenyben maradás érdekében milyen változtatásokat kell eszközölni, illetve milyen változtatások szükségességével kell szembenézni. Az egészségturizmus szerepét, súlyát, arányait végül újra kell gondolni a magyar turizmus jövőbeni kínálati struktúrájának meghatározása során. Az egészségturizmus legcélszerűbb továbbfejlesztési iránya az eddigi, termálvízre alapozott turizmusfejlesztési tevékenységünknek, amelyben persze már eddig is megjelentek, sőt egyre inkább erősödtek az egészségturizmus kínálati elemei.”Búzafalvi T.