Magyarországon – mint sok más európai országában is - egyre komolyabb gondot okoz a szegénység, az elmúlt évek gazdasági válsága sokat rontott a helyzeten, csak nagyon kis lépések történtek, hogy enyhítsék a hatásait. A családi pótlék és a segélyek értéke a három évvel ezelőttinek felel meg, és a szegényeket a magas infláció is sújtja hogy minél több a szegény ember, annál nagyobb a társadalmi kirekesztettségük. Ráadásul már középosztálybelieket is fenyeget az elszegényedés veszélye, ugyanis ha elveszítik az állásukat, vagy nem bírják törleszteni a megnövekedett lakáshitelt.
A megyei könyvtárban megtartott interaktív fórumon különféle előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, illetve a Lakatos Józsefről a Miskolc TV által készített kisfilm is levetítésre került. A cigány származású fiatal bőrtárgykészítő, cipőjavító, asztalos és biztonsági őr munkakörben is dolgozott már, de folyamatos munkahelyet nem tudott szerezni, sajnos jelenleg is munkanélküli.
Szirbik Gabriella, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének tanársegéde előadásában kiemelte: „A legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. A problémát az jelenti, hogy a társadalmi befogadás ütközik a gazdasági hasznossággal, rövidebben a döntéshozók, a tőkeerős cégek és a helyi önkormányzatok érdekében nem áll átfogó komplex szegénységcsökkentő intézkedések bevezetése. Remélhetőleg a következő évtizedekben történik változás, de a mostani, illetve az elmúlt évek szociálpolitikai lépései nem tűntek hatékonynak.”
Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója elmondta: „Célunk, hogy erősítsük a civil szervezetek egymás közötti, valamint a döntéshozókkal és más fontos szereplőkkel folytatandó párbeszédet. Immár hatodik éve működik a hálózat, több mint 110 tagunk van, különféle civil ügyekkel foglalkozó alapítványok, egyesületek. Pozitívum, hogy egyre többen csatlakoznak hozzánk, ez mutatja, hogy a civil szférában dolgozó szakemberek számára fontos, hogy tegyenek a szegénység ellen.”
Majd hozzátette: „Szombaton Budapesten a Magyar Sajtó Házában rendezzük meg a Szegénységben Élők Találkozóját. A közös munka eredményeként mindkét oldal részéről a szegénység elleni küzdelmet előrébb lendítő javaslatok és vállalások megfogalmazását várjuk. A Találkozóra az ország valamennyi régiójából 15-15, összesen több mint 100 szegénységben élő embert hívunk meg, valamint a szegénység témája szempontjából meghatározó szerepet játszó döntéshozókat és az államigazgatás képviselőit kérjük fel a részvételre.”
Búzafalvi T.
A megyei könyvtárban megtartott interaktív fórumon különféle előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, illetve a Lakatos Józsefről a Miskolc TV által készített kisfilm is levetítésre került. A cigány származású fiatal bőrtárgykészítő, cipőjavító, asztalos és biztonsági őr munkakörben is dolgozott már, de folyamatos munkahelyet nem tudott szerezni, sajnos jelenleg is munkanélküli.
Szirbik Gabriella, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének tanársegéde előadásában kiemelte: „A legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. A problémát az jelenti, hogy a társadalmi befogadás ütközik a gazdasági hasznossággal, rövidebben a döntéshozók, a tőkeerős cégek és a helyi önkormányzatok érdekében nem áll átfogó komplex szegénységcsökkentő intézkedések bevezetése. Remélhetőleg a következő évtizedekben történik változás, de a mostani, illetve az elmúlt évek szociálpolitikai lépései nem tűntek hatékonynak.”
Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója elmondta: „Célunk, hogy erősítsük a civil szervezetek egymás közötti, valamint a döntéshozókkal és más fontos szereplőkkel folytatandó párbeszédet. Immár hatodik éve működik a hálózat, több mint 110 tagunk van, különféle civil ügyekkel foglalkozó alapítványok, egyesületek. Pozitívum, hogy egyre többen csatlakoznak hozzánk, ez mutatja, hogy a civil szférában dolgozó szakemberek számára fontos, hogy tegyenek a szegénység ellen.”
Majd hozzátette: „Szombaton Budapesten a Magyar Sajtó Házában rendezzük meg a Szegénységben Élők Találkozóját. A közös munka eredményeként mindkét oldal részéről a szegénység elleni küzdelmet előrébb lendítő javaslatok és vállalások megfogalmazását várjuk. A Találkozóra az ország valamennyi régiójából 15-15, összesen több mint 100 szegénységben élő embert hívunk meg, valamint a szegénység témája szempontjából meghatározó szerepet játszó döntéshozókat és az államigazgatás képviselőit kérjük fel a részvételre.”
Búzafalvi T.