Mint ismeretes, a végszavazásra váró törvényavaslat szerint, jövőre kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden nő, aki letöltött 40 év szolgálati időt. A munkaviszonyba beleszámítanak a gyermekneveléssel töltött évek is - több gyermek esetén legfeljebb nyolc év - viszont sem a szakiskolai, sem a felsőfokú képzésben töltött időszakot nem lehet figyelembe venni. Ez utóbbi jelentős módosításnak számít a jelenlegi szabályozáshoz képest. Idén ugyanis még beleszámít a szolgálati időbe felsőfokú nappali tagozatos képzés mellett a munkanélküliként, illetve a közeli hozzátartozó ápolásával eltöltött időszak.
A politikus szerint a kormány által becsültnél jóval kevesebb nő tudja majd igénybe venni a lehetőséget: 24 ezer helyett jó ha 4-6-ezren el tudnak így menni nyugdíjba jövőre. A nyugdíjjárulék megemelésével 35-40 milliárd forintot szednek be e célra, miközben az intézkedés csak 6-8 milliárd forint többletkiadást jelent. Gúr Nándor több szempontból is igazságtalannak és diszkriminatívnak nevezte az elképzelést.
Mint mondta, egyrészt megkülönbözteti a nőket és a férfiakat, hiszen csak a nők számára biztosítja a negyven évnyi szolgálati idő utáni, korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Ugyanakkor megkülönbözteti a nőket is, a diplomás, vagy képzésben részt vevő nők például rosszabbul járnak, hozzávetőleg öt évvel többet kell dolgozniuk. A törvényjavaslat szerint ugyanis nem számítanak bele a szolgálati időbe azok az évek, amelyek során a nők szakmunkásképzésben vettek részt, felsőoktatásban tanultak, ápolási díjat vagy a munkanélküli ellátást kaptak.
A politikus szerint igazságtalan az intézkedés az egyes régiók szempontjából is: a súlyos munkanélkülséggel, szociális problémákkal terhelt Északkelet-magyarországi térségben ugyanis jóval nehezebb - majdnem lehetetlen - egy nőnek 40 évnyi szolgálati időt összegyűjteni, mint Budapesten vagy a Dunántúlon.
A politikus szerint a kormány által becsültnél jóval kevesebb nő tudja majd igénybe venni a lehetőséget: 24 ezer helyett jó ha 4-6-ezren el tudnak így menni nyugdíjba jövőre. A nyugdíjjárulék megemelésével 35-40 milliárd forintot szednek be e célra, miközben az intézkedés csak 6-8 milliárd forint többletkiadást jelent. Gúr Nándor több szempontból is igazságtalannak és diszkriminatívnak nevezte az elképzelést.
Mint mondta, egyrészt megkülönbözteti a nőket és a férfiakat, hiszen csak a nők számára biztosítja a negyven évnyi szolgálati idő utáni, korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Ugyanakkor megkülönbözteti a nőket is, a diplomás, vagy képzésben részt vevő nők például rosszabbul járnak, hozzávetőleg öt évvel többet kell dolgozniuk. A törvényjavaslat szerint ugyanis nem számítanak bele a szolgálati időbe azok az évek, amelyek során a nők szakmunkásképzésben vettek részt, felsőoktatásban tanultak, ápolási díjat vagy a munkanélküli ellátást kaptak.
A politikus szerint igazságtalan az intézkedés az egyes régiók szempontjából is: a súlyos munkanélkülséggel, szociális problémákkal terhelt Északkelet-magyarországi térségben ugyanis jóval nehezebb - majdnem lehetetlen - egy nőnek 40 évnyi szolgálati időt összegyűjteni, mint Budapesten vagy a Dunántúlon.