A szabadalmi hivatal elnöke beszélt arról is, hogy a hamisítás által okozott éves kár mértéke csak a jéghegy csúcsa. A feketegazdaság mértéke Magyarországon ugyanis a becslések szerint 10-15 százaléka a bruttó hazai terméknek (GDP), s így minimálisan is eléri a 2.700 milliárd forintot. Ennek az összegnek mintegy harmadát teszik ki a hamisítások által okozott károk.
Bendzsel Miklós jelezte: éppen a szellemi tulajdon fokozott védelme teszi indokolttá, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal jövő év január elsejétől szélesebb feladat-, hatás- és jogkörrel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalaként működjön tovább. Az elnök közölte, intézményes keretek között folytatja tevékenységét a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület is. Ez utóbbi szervezet - amelynek tagjai állami, szakmai és társadalmi szervezetek - társszervezője volt a sajtóbeszélgetésnek.
A felmérések szerint míg az uniós polgárok átlagosan 22 százaléka vásárolt már legalább egyszer jóhiszeműen olyan terméket, amelyről később kiderült, hogy hamisított, addig a magyar fogyasztók 35 százaléka. Egy idén márciusban készült felmérés szerint a magyarok 86 százalékban értettek egyet azzal, hogy a hamisítás üzlet és munkahelyromboló gazdasági hatással jár.
A megkérdezett polgárok 73 százaléka volt tisztában azzal, hogy amennyiben tisztázatlan eredetű gyógyszert vásárol, úgy az egészségkárosító lehet. További 82 százalékuk vélekedett úgy, hogy a hamisított termékek rosszabb minőségűek, mint az eredetiek. A megkérdezett magyar fogyasztók közel negyede nem zárkózott el a hamis illatszerek vásárlásától, 22 százalékuk vett volna nem jogtiszta forrásból filmet, zenei tartalmat és szoftvert az internetről, de csak két százalékuk vásárolt volna bizonytalan eredetű élelmiszert, és egy százalékuk szerzett volna be bizonytalan forrásból gyógyszert.