A megye különböző érdekképviseleti szervei – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a DIFÓ, az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) – és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásával foglalkozó szervezetek részvételével zajlott a kedd délelőtt megrendezett pódiumbeszélgetés. Az "Útközben - Innovatív eljárások és módszerek rendszerszintű alkalmazása a Pártfogó Felügyelő Szolgálatnál a bűnelkövetők foglalkozási esélyeinek növelése érdekében" elnevezésű TÁMOP-os programot is ismertették.
Az ÉRÁK igazgatója, Andó Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy azon a rossz helyzeten kellene változtatni, hogy sok munkavállaló feketén vállal megbízást, ezen kívül az is szükséges lenne, hogy a munkavállalók felelősségteljesebben alkalmazzák embereiket. Lukácsné Tóth Betty, a B.-A.-Z. Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, aki hangsúlyozta, hogy csak együttes erővel, közös összefogással érhető el eredmény a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában, ezért hasznosak az effajta szakmai pódiumbeszélgetések.
A BOKIK titkára, dr. Szilágyiné Baán Anna tapasztalatait ismertetve elmondta: „A kamara elsősorban a versenyszférában tevékenykedő kis- és középvállalkozásokkal áll kapcsolatban, itt pedig nem túl gyakori, hogy hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli, vagy közmunkát végző személyeket alkalmazzanak. Talán azért sem népszerűek az előbb felsorolt típusú munkavállalók, mert sok az analfabéta közöttük és a munkavégzés hatékonysága is igen gyenge. A szakképzésbe is be kellene vonni a hátrányos helyzetű csoportokat, de ezt megelőzően hatékony alapműveltséget adó felkészítő programokat kellene szervezni számukra. A szakképzésre visszatérve, jelentős átalakítást kezdett meg a kormányzat, ennek egyik eleme, hogy júliusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával létrejött együttműködés értelmében a duális szakképzési rendszerre tértünk át, ebben a kamara felügyelete alá az eddigi 25 helyett 125 szakma került.”
A DIFO Nonprofit Kft. ügyvezetője, Takács Béla kiemelte: „Konstruktívnak tartom a mostani műhelybeszélgetést, az interaktív jelleg miatt hasznos ötletek születtek, mindenkinek volt lehetősége elmondani tapasztalatait, javaslataikat. A mi cégünk munkaerő-közvetítést végez, elsősorban Miskolcon és vonzáskörzetében. Munkaerőpiaci képzéseket tartunk az álláskeresők részére, így több eséllyel találnak munkát. Volt olyan év, amikor 270 embert tudtunk munkához juttatni, de most a 2008-as válság utáni két évben is évi 40-50 fő munkaerő kihelyezését tudtuk biztosítani.”
Dr. Stadinger Csaba, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató-helyettese hangsúlyozta: „A társadalmi felzárkózás jelenleg a kormányzat által is kitűzött cél, ez hasznosabb, mint az eddig alkalmazott felzárkóztatási elv, ez fontos terminológiai különbség. Nem minden hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy roma származású álláskereső bűnöző és munkakerülő, érdemes lenne a munkaadó cégeknek több esélyt adniuk számukra, hogy bebizonyíthassák, hogy egyes munkakörökben jó munkaerőnek számíthatnak ők is.” A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak képzéséről, társadalomba történő reintegrációjáról tartott előadást Rózsahegyi Tamás büntetés-végrehajtási őrnagy, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön parancsnoka.
Búzafalvi T.
Az ÉRÁK igazgatója, Andó Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy azon a rossz helyzeten kellene változtatni, hogy sok munkavállaló feketén vállal megbízást, ezen kívül az is szükséges lenne, hogy a munkavállalók felelősségteljesebben alkalmazzák embereiket. Lukácsné Tóth Betty, a B.-A.-Z. Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, aki hangsúlyozta, hogy csak együttes erővel, közös összefogással érhető el eredmény a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában, ezért hasznosak az effajta szakmai pódiumbeszélgetések.
A BOKIK titkára, dr. Szilágyiné Baán Anna tapasztalatait ismertetve elmondta: „A kamara elsősorban a versenyszférában tevékenykedő kis- és középvállalkozásokkal áll kapcsolatban, itt pedig nem túl gyakori, hogy hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli, vagy közmunkát végző személyeket alkalmazzanak. Talán azért sem népszerűek az előbb felsorolt típusú munkavállalók, mert sok az analfabéta közöttük és a munkavégzés hatékonysága is igen gyenge. A szakképzésbe is be kellene vonni a hátrányos helyzetű csoportokat, de ezt megelőzően hatékony alapműveltséget adó felkészítő programokat kellene szervezni számukra. A szakképzésre visszatérve, jelentős átalakítást kezdett meg a kormányzat, ennek egyik eleme, hogy júliusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával létrejött együttműködés értelmében a duális szakképzési rendszerre tértünk át, ebben a kamara felügyelete alá az eddigi 25 helyett 125 szakma került.”
A DIFO Nonprofit Kft. ügyvezetője, Takács Béla kiemelte: „Konstruktívnak tartom a mostani műhelybeszélgetést, az interaktív jelleg miatt hasznos ötletek születtek, mindenkinek volt lehetősége elmondani tapasztalatait, javaslataikat. A mi cégünk munkaerő-közvetítést végez, elsősorban Miskolcon és vonzáskörzetében. Munkaerőpiaci képzéseket tartunk az álláskeresők részére, így több eséllyel találnak munkát. Volt olyan év, amikor 270 embert tudtunk munkához juttatni, de most a 2008-as válság utáni két évben is évi 40-50 fő munkaerő kihelyezését tudtuk biztosítani.”Dr. Stadinger Csaba, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató-helyettese hangsúlyozta: „A társadalmi felzárkózás jelenleg a kormányzat által is kitűzött cél, ez hasznosabb, mint az eddig alkalmazott felzárkóztatási elv, ez fontos terminológiai különbség. Nem minden hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy roma származású álláskereső bűnöző és munkakerülő, érdemes lenne a munkaadó cégeknek több esélyt adniuk számukra, hogy bebizonyíthassák, hogy egyes munkakörökben jó munkaerőnek számíthatnak ők is.” A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak képzéséről, társadalomba történő reintegrációjáról tartott előadást Rózsahegyi Tamás büntetés-végrehajtási őrnagy, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön parancsnoka.
Búzafalvi T.