Bizonyára sokak előtt ismert, hogy az országos szövetség júniusi közgyűlésén alapszabályt módosított. Ennek egyik eleme: a megyei teendőket a jövőben az országos szövetség égisze alatt látják el. A január elsejétől kialakítandó igazgatóságokat főállású direktorok irányítják majd.
Számolja már a napokat? – kérdeztem Balázs Andrástól, a Borsod Volán ügyvezető elnökétől a népkerti irodaház második emeletén.
Egyáltalán nem foglalkozok ilyesmivel. Hamarosan itt az év vége, de azt már korábban bejelentettem, hogy nem pályázok az igazgatói posztra. Borsodban a tagság ötödik alkalommal választott meg, elveimmel ellentétes az, hogy egy olyan rendszerbe akarnak betuszkolni, amelynek működése számtalan kérdést vet fel. A múlt hét végéig lehetett jelentkezni, most már elárulhatom, hogy két pályázat érkezett. A napokban egyébként a fővárosban találkozok dr. Mezey Györggyel, illetve Csányi Sándorral. Egyeztetek az edzőképzés régióközpontjainak a kialakításáról, az integráció végső szakaszában pedig azt szeretném tisztázni az MLSZ első emberével, hogy a megyei elnökségek milyen jogosítványt kapnak 2011-től? Marad-e egyáltalán valamilyen hatáskörük? Amennyiben nem, abban az esetben semmi értelme nem lesz a létezésüknek. Az amatőr bizottság kérését tolmácsolom majd az elnöknek: válassza ketté a megyei igazgatóságok feladatát. Az igazgató feleljen a gazdálkodásért, a jelenlegi elnökség tagjai pedig irányítsák a szakmai munkát a különböző bizottságokban. Ellenkező esetben felmerülhetnek nézeteltérések, ennek pedig biztosan a labdarúgás látná a kárát. Könnyen zavarok keletkezhetnek például a bajnokságok tavaszi folytatásában.
Nem igazán lehet arról tudni, hogy mi tette szükségessé a változást? Rosszul dolgoztak a megyei szövetségek?
Az igazi okot homály fedi. Csányi Sándor csak úgy vállalt feladatot, ha a megyei szövetségeket is az MLSZ tetőszerkezete alá viszik. Tény, hogy az amatőr labdarúgó társadalom, jelentős erőt képviselt, két harmados szavazati joggal bírt, nélküle nehezen lehetett volna mozdulni. Hallani arról, hogy jövőre az amatőr csapatoknak nem kell fizetni játékvezetői, játékengedélyi díjat, és a nevezési díj is csak jelképes lesz. Meglátjuk, mindenesetre a tételek átvállalásával az MLSZ javítaná a megyei csapatok finanszírozhatóságát.
Az igazgatói posztra lezárultak a jelentkezések. Mit lehet ezekről tudni?
Ezt megelőzően átvilágították a megyei szövetségek gazdálkodását. A 19 jogi személy sajátos módon, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva végezte a munkáját. Az egyértelműen kiderült, hogy a mi megyénkben gazdálkodtunk a legtakarékosabb módon. Nálunk ugyanis a főtitkár személyében mindössze egy főállású dolgozó volt a rendszerben. A többi, szakmai feladat elvégzését megbízásos jogviszony alapján oldottuk meg. Van olyan megye, ahol 15 pályázatot kell elbírálni! El lehet képzelni, mekkora ott a megosztottság? Több megye vezetése jelezte egyébként, hogy számukra kedvezőtlen döntés esetén feláll, és nem kíván szerepet vállalni a sportág további működtetésében.
Hogyan gondol vissza az elmúlt tizenkilenc esztendőre, mire a legbüszkébb?
A mérlegkészítésnél perdöntő, hogy sikeresen hajtottuk végre a megyei bajnoki rendszer átszervezését. Piramist építettünk, és az alacsonyabb osztályokban bajnokságot nyert együttesek számára elérhetővé tettük a feljutást, megszüntetve az igazságtalan osztályozókat. Büszke vagyok arra is, hogy Borsodban szűnt meg a legkevesebb csapat, ez a megtartó erőt dicséri. Ugyancsak örömteli, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi, tehetséges fiatalok a különböző együttesekben, véget ért a vándormadarak időszaka. Megerősödött a labdarúgás hátországa.
Milyen kapcsolata lesz az elkövetkezendő időben a labdarúgással?
Kapcsolódási pont akad jócskán. Említhetem az edzőképzést, de akár az újbóli edzősködést is. Számomra azonban sokat jelent, hogy öt évre megválasztottak az amatőr bizottság elnökének. Az is jól esik, hogy kikérik a véleményemet, számítanak a tanácsaimra, meghallgatják útmutatásaimat.
Doros L.