Az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci trendjeinek tapasztalata egyértelműen azt mutatja, hogy a munka világa átalakulóban van. A hagyományos értelemben felfogott munkajogviszony egyre inkább háttérbe szorul, és mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon megjelent a speciális igényeket is figyelembe venni képes jogviszonyok változatos tárháza. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ is résztvett a TÁMOP-os „A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra” elnevezésű kutatásban, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal megbízása alapján.
A projektben vizsgálták a nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés hatását a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. Ezen kívül mind a hazai, mind pedig az uniós szabályozási keretek feltárására irányult, a meghatározó kutatási tapasztalatok, szakirodalmi anyagok feldolgozása, szakmapolitikai javaslatok kialakításával párhuzamosan. Az interdiszciplináris kutatás során a foglalkoztatáspolitikai, humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó és munkajogi területen működő meghatározó hazai szellemi műhelyek (Pécsi Tudományegyetem ÁJK-KTK-FEEK, ELTE ÁJK) munkatársai és gyakorlati szakemberek együtt alakították ki azt a végleges struktúrát és tartalmat, amely egy zárótanulmányban öltött formát. A munkaerő-kölcsönzés hárompólusú jogviszony – egy kölcsönbe adó és egy kölcsönbe vevő munkaadó, valamint a kölcsönzött munkavállalók együttműködését jelenti.
A kérdőíves vizsgálatok elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók megkeresését célozta; ezt egészítették ki azoknak a friss (2009. és 2010. évi) hazai kutatásoknak és prognózisnak az eredményeivel, amelyek megállapításai döntően a kölcsönbe vevő munkáltatókra vonatkoztak.
A zárótanulmány tisztázza a munkaerő-kölcsönzés fogalmát, illetve általában jellemzi e sajátos foglalkoztatási viszonyt; kitérve az egyes szereplők nézőpontjaira, a külső befolyásoló tényezőkre. Itt mutatják be a hazai munkaerő-kölcsönzés legfontosabb tendenciáit az ezredfordulótól napjainkig, külön is vizsgálva a gazdasági válság hatását. A kutatás kitekintést nyújt az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzés kapcsolatrendszerére. A gyakorlatban a munkaerőpiac e két területe több szempontból is összekapcsolódik; a munkaerő-kölcsönző cégek és az iskolaszövetkezetek közötti együttműködés és szembenállás kitapintható módon jelen van a mindennapi működésben.
A munkaügyi kapcsolatok alapintézményeinek működése a kölcsönzésben az utolsó olyan vizsgálati szempont, amelynél döntően a témakör munkajogi szempontú elemzésére hagyatkoznak. Ennek keretében a lehetséges munkáltatói és szakszervezeti alapállásokat jelenítik meg, vizsgálják a kollektív alku jogának megvalósulását nemzeti, ágazati és helyi szinten; kitérve arra is, hogy az európai szintű szabályozás hazai adaptációs kényszere milyen változásokkal járhat. A tanulmány egyik leghangsúlyosabb fejezete a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozásával foglalkozik, részletes javaslatokat téve a 2008/104/EK irányelv rendelkezéseinek átvételével kapcsolatban, illetve bemutatva az ezzel összefüggésben várható változásokat a magyar munkajogban. A határon átnyúló kölcsönzés elsődleges és másodlagos joganyagának vizsgálatát bemutatva, a témakör európai tendenciáit mind a kiküldött munkavállaló, mind a „cross border temporary worker” esetében megvizsgálták; a hazai folyamatok bemutatásánál külön kitértek a szlovákiai és romániai munkavállalók kölcsönzés keretében történő munkaerő-áramlásának elemzésére.
A kutatás teljes anyaga letölthető a http://mukutir.telco-system.hu/ oldalon.
Búzafalvi T.