Az ALL (Adult Literacy and Lifeskills Survey) kutatás 11 országban vizsgálta a 16–65 éves korosztály teljesítményét négy nagy területen: prózaolvasási, dokumentumolvasási és számolási készség, valamint problémamegoldásban való jártasság. A magyarországi felmérést 2007-ben készítették, 164 településen több mint 13 ezer embert kerestek fel, a kiértékelés mostanra készült el.
A jó hír az, hogy a felmérés szerint tíz év alatt ugrásszerűen javult a magyarok olvasási és szövegértési készsége. A munkavállaláshoz szükséges képességek tekintetében azonban kettészakadt az ország, és ez a sajátosság a vizsgált nemzeteknél csak nálunk figyelhető meg. Miközben a magyar felnőttek több mint negyede (28 százaléka) mind a négy vizsgált képesség hiányával küzd, addig körülbelül ugyanekkora részüknél minden kompetencia magas szinten megtalálható. A legjobb eredményt elérő Norvégia mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 százalékuknak okozott gondot mind a négy.
Az eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciában erősebbek, mint a férfiak: jobban olvasnak, jobban számolnak és ügyesebb problémamegoldók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik a nőket. A magyarok átlagosnak számítanak számolásban - a felnőttek között körülbelül ugyanannyi nagyon jól és nagyon gyengén teljesítő van. A 45 év felettieknek azonban ezen a téren komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben megtéveszthetők például a bankokban, áruházakban vagy a hivatalokban.
Az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. A magyarországi munkaerőpiac ugyanakkor toleráló a felmérés készítői szerint: azoknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel is jó szinten rendelkeznek, jelentősen nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy területen nehézségekkel küzdenek. A felzárkóztatás során nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell juttatni az érintetteket.
A szakember szerint a humánfejlesztési intézkedések egyik iránya a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.
A jó hír az, hogy a felmérés szerint tíz év alatt ugrásszerűen javult a magyarok olvasási és szövegértési készsége. A munkavállaláshoz szükséges képességek tekintetében azonban kettészakadt az ország, és ez a sajátosság a vizsgált nemzeteknél csak nálunk figyelhető meg. Miközben a magyar felnőttek több mint negyede (28 százaléka) mind a négy vizsgált képesség hiányával küzd, addig körülbelül ugyanekkora részüknél minden kompetencia magas szinten megtalálható. A legjobb eredményt elérő Norvégia mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 százalékuknak okozott gondot mind a négy.
Az eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciában erősebbek, mint a férfiak: jobban olvasnak, jobban számolnak és ügyesebb problémamegoldók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik a nőket. A magyarok átlagosnak számítanak számolásban - a felnőttek között körülbelül ugyanannyi nagyon jól és nagyon gyengén teljesítő van. A 45 év felettieknek azonban ezen a téren komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben megtéveszthetők például a bankokban, áruházakban vagy a hivatalokban.
Az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. A magyarországi munkaerőpiac ugyanakkor toleráló a felmérés készítői szerint: azoknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel is jó szinten rendelkeznek, jelentősen nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy területen nehézségekkel küzdenek. A felzárkóztatás során nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell juttatni az érintetteket.
A szakember szerint a humánfejlesztési intézkedések egyik iránya a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.