– Semmiféle jelzést nem kapott, hogy készül valami?
– Egyáltalán nem, meglepetésként ért a jutalmazás. Meg sem fordult a fejemben, hiszen ilyen díjat jobbára azok kapnak, akik évtizedeken keresztül dolgoznak a különböző szakszövetségekben. Az idősebb, gyakorlott sportvezetők a kiválasztottak. Igaz, én sem vagyok kezdő, hiszen 1996 óta töltöm be a megyei kerékpáros szövetség elnöki tisztét.
– Mi volt az első gondolata, amikor baktatott a díj átvételére?
– Az villant át rajtam, hogy lám, mások is észrevették, honnan indultunk. Egészen kis versenyekkel kezdtük, és eljutottunk addig, hogy jelenleg mi rendezzük Magyarország legrangosabb országúti viadalát! Nagyon jók a nemzetközi kapcsolataink, és ez a megállapítás nem kizárólag a saját sportágunkra értendő. Amennyiben a helyzet úgy kívánja, szívesen segítünk másoknak is.
– Ön mikor került Magyarországra?
– 1991-ben telepedtem le Miskolcon. Ungvárról érkeztem az MVSC-hez. Eleinte még versenyeztem, de aztán az edzősködés mellett horgonyoztam le.
– Akkor mintha kicsivel magasabb lett volna a sportág helyi színvonala!
– Ezzel a megállapítással vitatkoznék. Nem volt magasabb, viszont tény, hogy többen űzték a sportágat. Tíz éven keresztül oktattam a sportolókat. Gyakorlatilag akkor is önfinanszírozás jellemezte, mostanság viszont a vasutas klubnál már csak tömegsport szinten létezik.
– Tizennégy éve áll a megyei szövetség élén. Mi a testület legfontosabb feladata?
– A klubok támogatása. Nekünk az is nagyon fontos, hogy mások versenye jól sikerüljön. Pénzügyi lehetőségeink korlátozottak, de sok esetben inkább szakmai segítséget várnak tőlünk. A borsodi megyeszékhelyen kívül még Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden rendeznek versenyeket. Valamennyi szakággal jó a kapcsolatunk, de mindenki önállóan éli az életét.
– Az eddig megrendezett hét borsodi körverseny kifejezetten jól sikerült. Büszke rá?
– Ez a viadal a szívem csücske! 2004-ben nem tudhattuk, hogyan növi ki magát. Mára eljutottunk addig, hogy sok csapat jön hozzánk külföldről, nagy a mezőny, és már nőttek ki klasszisok is a megyénkben rajthoz állók közül. Megfordultak nálunk már Ausztráliából is, ez pedig önmagáért beszél! A csúcsot 22 csapat 250 kerékpárosának az indulása jelentette. Az nagyon fontos, hogy a verseny jövője biztosított. A napokban megállapodtunk a megyeszékhely vezetőivel, akik további támogatásukról biztosították a viadalt. Ráadásul a Miskolc Nagydíj jövőre első ízben kerül be a nemzetközi versenynaptárba! Ez azért roppant fontos, mert olimpiai kvalifikációs esztendő következik, és a magyar sportolók itthon kísérelhetik meg a minél eredményesebb szereplést, illetve a pontok gyűjtését.
– A sportintézeti közgyűlésen elhangzott, hogy a közelmúltban találkozott Szergej Bubkával. Miről váltott szót a többszörös olimpiai bajnok rúdugróval?
– A rendkívül szimpatikus sportember jelenleg az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke. A testület fontolgatja, hogy pályázatot nyújt be a 2022-es téli olimpia megrendezésére. A tanácskozásnak Ungvár adott otthont, és erre meghívtak egy magyar delegációt is, amelynek a tagja lehettem. Megragadtam az alkalmat, és szóba hoztam a kerékpáros versenyünket. Kíváncsi voltam, hogyan reagálnak a vetélkedés útvonalának kiterjesztésére. Dédelgetünk ugyanis egy olyan tervet, hogy Szlovákia után esetleg Ukrajnát is érintené a mezőny. Ungváron egynapos futamot szeretnénk. A legnagyobb gondot az utak állapota jelenti. A Munkács felé vezető lenne megfelelő, azon viszont óriási a forgalom, és az ottaniak nem nagyon vállalkoznának időleges lezárására. Lehetne egy kritériumversenyt a városban rendezni, ehhez talán sikerülhet megfelelő körülményeket teremteni.
Doros László