Dr. Gurmai Zita beszédében gratulált Boris Tadiæ köztársasági elnöknek s a kormánynak a belpolitikai reformokért, melyek következményeként Szerbia jelentősen közeledett az Európai Unióhoz, s többek között vízumkötelezettsége is megszűnt az uniós tagállamok felé.
A magyar politikus kiemelte, hogy Tadiæ kormányzása hozzájárult a volt Jugoszlávia területén a megbékéléshez és a regionális kooperációhoz. Mint mondta: “mi ezt a fajta politikát kívánjuk támogatni. A régió története háborúkkal telített, de ezt magunk mögött kell hagyni”. Hozzátette, hogy Koszovó kérdése még nyitott ügy, de az európai szocialisták minden támogatást megadnak Tadiæ elnöknek és a Demokrata Pártnak, hogy meg tudják oldani a kérdést. “Kompromisszumra, európai vízióra és rugalmasságra van szükség. Tadiæ elnök, valamint a DS rendelkeznek ezekkel a képességekkel” - emelte ki Dr. Gurmai Zita.
Szerbia egyébként novemberben kapta meg az Európai Bizottságtól a csatlakozási kérdőívet, melyet a nyugat-balkáni ország várhatóan a magyar elnökség vége felé juttat vissza kitöltve a testületnek. Ezután kerülhet sor, akár már 2011-ben, a tagjelölti státus megadására, illetve később a csatlakozási tárgyalások megnyitására.
Dr. Gurmai Zita úgy véli, a fentiek miatt a magyar, illetve az azután következő lengyel elnökségek időszaka rendkívül fontos időszak lesz Szerbia számára. Mint mondta, Magyarország számára is stratégiai fontosságú cél Szerbia európai integrációja: „Magyarország és Szerbia érdekei azonosak ezen a téren: szeretnénk, ha Szerbia mihamarabb elfoglalhatná helyét az Unióban az európai politikai és gazdasági közösség teljes jogú tagjaként”.
A magyar politikus kiemelte, hogy Tadiæ kormányzása hozzájárult a volt Jugoszlávia területén a megbékéléshez és a regionális kooperációhoz. Mint mondta: “mi ezt a fajta politikát kívánjuk támogatni. A régió története háborúkkal telített, de ezt magunk mögött kell hagyni”. Hozzátette, hogy Koszovó kérdése még nyitott ügy, de az európai szocialisták minden támogatást megadnak Tadiæ elnöknek és a Demokrata Pártnak, hogy meg tudják oldani a kérdést. “Kompromisszumra, európai vízióra és rugalmasságra van szükség. Tadiæ elnök, valamint a DS rendelkeznek ezekkel a képességekkel” - emelte ki Dr. Gurmai Zita.
Szerbia egyébként novemberben kapta meg az Európai Bizottságtól a csatlakozási kérdőívet, melyet a nyugat-balkáni ország várhatóan a magyar elnökség vége felé juttat vissza kitöltve a testületnek. Ezután kerülhet sor, akár már 2011-ben, a tagjelölti státus megadására, illetve később a csatlakozási tárgyalások megnyitására.
Dr. Gurmai Zita úgy véli, a fentiek miatt a magyar, illetve az azután következő lengyel elnökségek időszaka rendkívül fontos időszak lesz Szerbia számára. Mint mondta, Magyarország számára is stratégiai fontosságú cél Szerbia európai integrációja: „Magyarország és Szerbia érdekei azonosak ezen a téren: szeretnénk, ha Szerbia mihamarabb elfoglalhatná helyét az Unióban az európai politikai és gazdasági közösség teljes jogú tagjaként”.