A jótállás az eladó helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfelel a törvényi, illetőleg a szerződéses követelményeknek.
Azokat a tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki, a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet sorolja fel. Nem kizárt azonban, hogy a jogszabályban nem szereplő termékekre a kereskedők önként vállaljanak jótállási kötelezettséget, illetőleg a kötelező jótálláson túl is vállaljanak jótállást.
A jótállás iránti igény jótállási jeggyel érvényesíthető. A forgalmazó köteles a fogyasztónak a vásárolt, jótállás alá eső termékkel együtt jótállási jegyet átadni, mégpedig külön kérés nélkül is.
A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő, gyártó garantálja, hogy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő nem rendeltetésszerűen használta a terméket.
A jótállás azért kedvező a vásárlónak, mert reklamáció esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék nem gyártási eredetű hibában szenved, hanem a vásárló magatartására vezethető vissza a hiba.
Jótállás érvényesítése esetén a kereskedő minden esetben köteles jegyzőkönyvet felvenni, melyben a bejelentést, a panaszt, valamint a panasz elintézésének módját is rögzíti.
Fontos tudni, hogy ezen jegyzőkönyv nem azonos a vásárlók könyvével, hanem külön, e célra rendszeresített nyomtatványt kell kitölteni. Lényeges, hogy a kereskedő a jegyzőkönyv egy példányát köteles átadni a vásárló részére. Ezt célszerű gondosan megőrizni, a későbbi bizonyítás érdekében.
Amennyiben a termékre nincs jótállás, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni. A jótállás és a szavatosság keretében ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni, az eltérés a kettő között a helytállási kötelezettség időtartamánál és a bizonyítási kötelezettségnél mutatkozik meg.
Dr. Strassburger Gyula ügyvéd
Dr. Tulipán Péter ügyvéd