A közfoglalkoztatás területe eddig a szakemberek szerint indokolatlanul szerteágazó volt, ezért van szükség új törvényre, melynek jogszabályi környezetét a napokban fogadják el, jelentős módosítások azonban már nem várhatók.
Míg ezelőtt beszélhettük például közérdekű foglalkoztatásról, közhasznú munkavégzésről, vagy országos közmunkaprogramokról, a változással ezeket egy rendszerben összesítik. Január elsejétől közfoglalkoztatási program lesz a neve az új struktúrának, melyet a munkaügyi központ fog kezelni.
A program fő célja, hogy azok az emberek, akik munkára képesek, lehetőséget kapjanak – ha máshol nem is – a közfoglalkoztatás keretében arra, hogy munkaviszonyt létesíthessenek. A célcsoport az észak-magyarországi régióban az a 60-70 ezer ember, aki a regisztrált állományban szerepel, vagy a közcélú munkavégzés rendszerében van benne. A név is változni fog: bérpótló juttatás lesz a megnevezés.
Fotóink illusztrációk
A jogosultság megállapításának fontos paraméterei is módosulnak: az önkormányzatok szociális osztályai fogják meghatározni, kik kerülhetnek be ebbe a körbe.
Az összeg nem változik, azonban a kritériumok szigorodnak. Kizárólag a munkaügyi kirendeltségen keresztül történhet a munkavégzés, az önkormányzat a továbbiakban nem ajánlhat fel munkát. Fontos paraméter, hogy 30 munkanapot meg kell szerezni a támogatott, rászoruló rétegnek, illetve az önkormányzat helyi rendeletében meghatározhatja, hogy az egyén köteles a saját lakókörnyezetét a megfelelő színvonalon rendben tartani.
A cél annak a szokásnak a megszüntetése, mely szerint eddig sokan úgy kaptak szociális transzfert, hogy nem vállaltak érte semmilyen kötelezettséget, így munkát sem. Az említett, 30 napos munkaviszony mellett ilyen a hat hónapos programban, vagy képzésekben való részvétel.
Az új közfoglalkoztatás négy pillére épül. A rövid idejű foglalkoztatás alprojekt keretén belül 2-4 hónap a munkaidő napi négy órában, tehát részmunkaidőben, a foglalkoztatottak pedig a minimálbért, vagy a garantált bérminimum 50 százalékát kapják meg. Fontos, hogy itt csak a bérpótló juttatásra jogosult személyeket foglalkoztathatják.
A hosszú idejű foglalkoztatás 2-12 hónapig terjed, azonban a nevét amiatt kapta, hogy 6 vagy 8 órában dolgoznak a munkavállalók. Itt a fent említett személyeken kívül egyéb álláskeresők is foglalkoztathatók.
A következő pillér a régi országos közmunkaprogrammal párhuzamos: meghívásos pályázatok útján lehet majd elnyerni az állásokat, míg az utolsó oszlop a vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak szól: ők szintén pályázhatnak, ha bérpótló tevékenységet folytatókat foglalkoztatnak. Az ő béreik és járulékaik maximum 70 százalékig történő finanszírozását kérhetik a foglalkoztatók, de emellett kötelezettségeket is kell vállalniuk.
Míg ezelőtt beszélhettük például közérdekű foglalkoztatásról, közhasznú munkavégzésről, vagy országos közmunkaprogramokról, a változással ezeket egy rendszerben összesítik. Január elsejétől közfoglalkoztatási program lesz a neve az új struktúrának, melyet a munkaügyi központ fog kezelni.
A program fő célja, hogy azok az emberek, akik munkára képesek, lehetőséget kapjanak – ha máshol nem is – a közfoglalkoztatás keretében arra, hogy munkaviszonyt létesíthessenek. A célcsoport az észak-magyarországi régióban az a 60-70 ezer ember, aki a regisztrált állományban szerepel, vagy a közcélú munkavégzés rendszerében van benne. A név is változni fog: bérpótló juttatás lesz a megnevezés.
Fotóink illusztrációk
A jogosultság megállapításának fontos paraméterei is módosulnak: az önkormányzatok szociális osztályai fogják meghatározni, kik kerülhetnek be ebbe a körbe.
Az összeg nem változik, azonban a kritériumok szigorodnak. Kizárólag a munkaügyi kirendeltségen keresztül történhet a munkavégzés, az önkormányzat a továbbiakban nem ajánlhat fel munkát. Fontos paraméter, hogy 30 munkanapot meg kell szerezni a támogatott, rászoruló rétegnek, illetve az önkormányzat helyi rendeletében meghatározhatja, hogy az egyén köteles a saját lakókörnyezetét a megfelelő színvonalon rendben tartani.
A cél annak a szokásnak a megszüntetése, mely szerint eddig sokan úgy kaptak szociális transzfert, hogy nem vállaltak érte semmilyen kötelezettséget, így munkát sem. Az említett, 30 napos munkaviszony mellett ilyen a hat hónapos programban, vagy képzésekben való részvétel.
Az új közfoglalkoztatás négy pillére épül. A rövid idejű foglalkoztatás alprojekt keretén belül 2-4 hónap a munkaidő napi négy órában, tehát részmunkaidőben, a foglalkoztatottak pedig a minimálbért, vagy a garantált bérminimum 50 százalékát kapják meg. Fontos, hogy itt csak a bérpótló juttatásra jogosult személyeket foglalkoztathatják.
A hosszú idejű foglalkoztatás 2-12 hónapig terjed, azonban a nevét amiatt kapta, hogy 6 vagy 8 órában dolgoznak a munkavállalók. Itt a fent említett személyeken kívül egyéb álláskeresők is foglalkoztathatók.
A következő pillér a régi országos közmunkaprogrammal párhuzamos: meghívásos pályázatok útján lehet majd elnyerni az állásokat, míg az utolsó oszlop a vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak szól: ők szintén pályázhatnak, ha bérpótló tevékenységet folytatókat foglalkoztatnak. Az ő béreik és járulékaik maximum 70 százalékig történő finanszírozását kérhetik a foglalkoztatók, de emellett kötelezettségeket is kell vállalniuk.