- Mondhatjuk, hogy ez a siker mérföldkő a miskolci jégkorong történetében?
- Igen, ez abszolút az. Az előző szezon után az elnökségben megvitattuk a csapat helyzetét, és egyetértettünk abban, hogy az előrelépéshez új alapokra kell helyezni a jégkorongsportot Miskolcon. Úgy döntöttünk, hogy egy kicsit előremenekülünk, és a korábbiaktól eltérően – amikor a játékosok munka és tanulás mellett játszottak – egy profi csapatot alakítunk ki, ahol a hokisoknak csak a sporttal kell foglalkozniuk. Ennek megfelelően az elvárásokat is magasabbra helyeztük: mind a három versenysorozatban – MOL Liga, magyar bajnokság és Magyar Kupa – a legjobb négy közé jutást tűztük ki célul. A MOL Liga a három bajnokság közül mind a meccsszámot, mind a csapatok játékerejét tekintve a legerősebb. Itt tehát már elértük a célkitűzést.
„Ez Miskolc!”
- Milyen elvárások voltak még a csapattal szemben?
- Fontosnak tartottuk, hogy az együttes miskolci alapokon nyugodjon, ezért a már meglévő „hazai” mag mellé igazoltunk négy kanadai játékost, illetve maradtak itt az előző szezon szlovák kötelékéből is. Most már egyértelmű, hogy rendkívül jó döntés volt a szintén kanadai Bob Dever vezetőedző szerződtetése, aki remek munkát végzett a csapattal. Úgy érzem, most van egy mélyen miskolci gyökerű, szerethető csapatunk, amely eddigi eredményeivel kivívta a közönség és a szakma elismerését is. A szezon közben folyamatosan nőtt a nézőszámunk, és például az utolsó alapszakaszbeli mérkőzésünkön, a Csíkszeredát már teltház előtt fogadhattuk, és a Sporttelevízió jóvoltából ország-világ láthatta, Miskolcon mennyire imádják a hokit. Úgy gondolom, hogy nincs annál jobb érzés, amikor a közönség azt kiabálja a győztes mérkőzés közben, hogy „Ez Miskolc! Ez Miskolc!”, azaz büszkék a városra, és a város csapatára. Ez igazi pozitív városmarketing. Csak egy apró példát hadd mondjak: most kaptam egy levelet egy siófoki(!) kisfiútól, aki a honlapunkon lévő csapatfotót küldte el kinyomtatva, és azt kérte, hogy a játékosok aláírásával küldjük vissza.
A győzelem a legjobb „szponzorszervező”
- Minden sportnál a leglényegesebb kérdés a pénz. Sikerült-e megteremteni a működéshez szükséges fedezetet?
- Eddig igen, és bízom benne, hogy a szezon hátralévő részében sem lesz ezzel gond. Nagyon örülök, hogy a város vezetése abszolút magáénak érzi a csapatot, támogatásuk jelenti gazdálkodásunk alapját. Ugyanakkor köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik megismerve akkor még merésznek tűnő terveinket, mellénk álltak. A támogatók közül ki kell emelnem a Bosch-t, az AVE-t, a MIHÕ-t, az FK Rasztert és a WIS-t, hiszen ők az átlagnál nagyobb segítséget nyújtottak számunkra. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az eddigi remek szereplésünkkel bebizonyítottuk, hogy méltóak vagyunk a támogatásra, eredményeket tudunk felmutatni. Jelenleg a kormány által kiemeltként kezelt öt sportágból Miskolcon egyedül mi játszunk az első osztályban, és ott is éremért küzdhetünk. Természetesen további szponzorok megnyerésén is dolgozunk, ám most már az eredmények is mellettünk szólnak. Ráadásul ha jövőre életbe lép a parlament által már elfogadott törvény a sportegyesületek támogatásáról, a szponzorok – a kedvező feltételek miatt – úgy nyújthatnak anyagi segítséget, hogy azzal az adózásnál is jól járnak.
Középtávon cél az aranyérem
- Mit vár a csapattól a legjobb négy között?
- A fiúk innentől kezdve terhek nélkül játszhatnak, hiszen a legfontosabb célt elértük. Mivel ez az első szezonunk profi csapatként, a legjobb négy között minden mérkőzés számunkra már jutalom. Persze nem bánkódnék, ha bejutnánk a döntőbe, de azt látni kell, hogy a Dunaújváros évekkel ezelőtt kezdte azt a profi munkát, amit mi az idén. Igaz, ebben a szezonban már kétszer is legyőztük őket, azaz a párharc nem lefutott. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nekünk szisztematikus munkával, évről évre kell előrelépnünk. Ha támogatóink is hosszabb időre mellénk állnak – azaz előre tudunk tervezni a bevételekkel-, akár középtávon bajnokesélyes csapatunk lehet, sőt megcélozhatjuk a nemzetközi mezőnyt is. Ehhez azonban a támogatókkal kötött hosszabbtávú szerződések mellett az utánpótlás fejlesztése is szükséges, hiszen a célunk, hogy minél több miskolci hokis alkossa a csapatot. Hiszen akkor szólhat szívből, hogy „Ez Miskolc!”.
H.Sz.
- Igen, ez abszolút az. Az előző szezon után az elnökségben megvitattuk a csapat helyzetét, és egyetértettünk abban, hogy az előrelépéshez új alapokra kell helyezni a jégkorongsportot Miskolcon. Úgy döntöttünk, hogy egy kicsit előremenekülünk, és a korábbiaktól eltérően – amikor a játékosok munka és tanulás mellett játszottak – egy profi csapatot alakítunk ki, ahol a hokisoknak csak a sporttal kell foglalkozniuk. Ennek megfelelően az elvárásokat is magasabbra helyeztük: mind a három versenysorozatban – MOL Liga, magyar bajnokság és Magyar Kupa – a legjobb négy közé jutást tűztük ki célul. A MOL Liga a három bajnokság közül mind a meccsszámot, mind a csapatok játékerejét tekintve a legerősebb. Itt tehát már elértük a célkitűzést.
„Ez Miskolc!”
- Milyen elvárások voltak még a csapattal szemben?
- Fontosnak tartottuk, hogy az együttes miskolci alapokon nyugodjon, ezért a már meglévő „hazai” mag mellé igazoltunk négy kanadai játékost, illetve maradtak itt az előző szezon szlovák kötelékéből is. Most már egyértelmű, hogy rendkívül jó döntés volt a szintén kanadai Bob Dever vezetőedző szerződtetése, aki remek munkát végzett a csapattal. Úgy érzem, most van egy mélyen miskolci gyökerű, szerethető csapatunk, amely eddigi eredményeivel kivívta a közönség és a szakma elismerését is. A szezon közben folyamatosan nőtt a nézőszámunk, és például az utolsó alapszakaszbeli mérkőzésünkön, a Csíkszeredát már teltház előtt fogadhattuk, és a Sporttelevízió jóvoltából ország-világ láthatta, Miskolcon mennyire imádják a hokit. Úgy gondolom, hogy nincs annál jobb érzés, amikor a közönség azt kiabálja a győztes mérkőzés közben, hogy „Ez Miskolc! Ez Miskolc!”, azaz büszkék a városra, és a város csapatára. Ez igazi pozitív városmarketing. Csak egy apró példát hadd mondjak: most kaptam egy levelet egy siófoki(!) kisfiútól, aki a honlapunkon lévő csapatfotót küldte el kinyomtatva, és azt kérte, hogy a játékosok aláírásával küldjük vissza.
A győzelem a legjobb „szponzorszervező”
- Minden sportnál a leglényegesebb kérdés a pénz. Sikerült-e megteremteni a működéshez szükséges fedezetet?
- Eddig igen, és bízom benne, hogy a szezon hátralévő részében sem lesz ezzel gond. Nagyon örülök, hogy a város vezetése abszolút magáénak érzi a csapatot, támogatásuk jelenti gazdálkodásunk alapját. Ugyanakkor köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik megismerve akkor még merésznek tűnő terveinket, mellénk álltak. A támogatók közül ki kell emelnem a Bosch-t, az AVE-t, a MIHÕ-t, az FK Rasztert és a WIS-t, hiszen ők az átlagnál nagyobb segítséget nyújtottak számunkra. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az eddigi remek szereplésünkkel bebizonyítottuk, hogy méltóak vagyunk a támogatásra, eredményeket tudunk felmutatni. Jelenleg a kormány által kiemeltként kezelt öt sportágból Miskolcon egyedül mi játszunk az első osztályban, és ott is éremért küzdhetünk. Természetesen további szponzorok megnyerésén is dolgozunk, ám most már az eredmények is mellettünk szólnak. Ráadásul ha jövőre életbe lép a parlament által már elfogadott törvény a sportegyesületek támogatásáról, a szponzorok – a kedvező feltételek miatt – úgy nyújthatnak anyagi segítséget, hogy azzal az adózásnál is jól járnak.
Középtávon cél az aranyérem
- Mit vár a csapattól a legjobb négy között?
- A fiúk innentől kezdve terhek nélkül játszhatnak, hiszen a legfontosabb célt elértük. Mivel ez az első szezonunk profi csapatként, a legjobb négy között minden mérkőzés számunkra már jutalom. Persze nem bánkódnék, ha bejutnánk a döntőbe, de azt látni kell, hogy a Dunaújváros évekkel ezelőtt kezdte azt a profi munkát, amit mi az idén. Igaz, ebben a szezonban már kétszer is legyőztük őket, azaz a párharc nem lefutott. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nekünk szisztematikus munkával, évről évre kell előrelépnünk. Ha támogatóink is hosszabb időre mellénk állnak – azaz előre tudunk tervezni a bevételekkel-, akár középtávon bajnokesélyes csapatunk lehet, sőt megcélozhatjuk a nemzetközi mezőnyt is. Ehhez azonban a támogatókkal kötött hosszabbtávú szerződések mellett az utánpótlás fejlesztése is szükséges, hiszen a célunk, hogy minél több miskolci hokis alkossa a csapatot. Hiszen akkor szólhat szívből, hogy „Ez Miskolc!”.
H.Sz.