Az LMP az Alkotmánybíróságon támadja a médiatörvényt

Mint mára kiderült, Schmitt Pál ezt nem tette meg, titokban aláírta a törvényt, arra sem méltatva a magyar és a nemzetközi közvéleményt, hogy ismertesse álláspontját azzal kapcsolatban. A törvény aláírásával az államfő újra bebizonyította, hogy az Alkotmányban rögzített szerepétől eltérően nem a nemzet, hanem legfeljebb a Fidesz egységét akarja szolgálni - az LMP szerint.

Az LMP ezért a törvény kihirdetését követően rögtön az Alkotmánybírásághoz fordult és kérte az alkotmányellenes passzusok megsemmisítését. Álláspontunk szerint alkotmányellenes, hogy a törvény a hatósági felügyeletet kiterjeszti a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is; hogy a hatóság és a médiabiztos betekinthet a szerkesztőségek irataiba; hogy a Médiatanács önkényesen dönthet a kiosztandó frekvenciákról, illetve kvázi jogszabályként működő ajánlásokat fogalmazhat meg, valamint, hogy a törvény eltörli a médiamonopóliumok kialakulását gátló korábbi rendelkezéseket.

Ráadásul a törvény a kihirdetést követő érdemi felkészülési idő biztosítása nélkül lép hatályba, ami szöges ellentétben áll az alkalmazáshoz szükséges kellő idő alkotmányossági követelményével. Nem csak a most életbe lépő médiatörvény alkotmányellenes, hanem a korábban elfogadott médiaalkotmány és a médiairányítási rendszert létrehozó törvény is – amelyeket az LMP már korábban megtámadott az Alkotmánybíróságon.

Az LMP arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy a lehető leggyorsabban tárgyalja meg a sajtó szabadságát sértő jogszabályokat.