A szállópor (PM10) kibocsátásért az olaj-, szén- és fatüzelés, másik oldalról pedig a dízel üzemű gépjárművek, így leginkább a teherkocsik és kamionok felelnek. Kérdés azonban, hogy melyik okoz több kárt a levegő minőségében. Egy biztos, a Búza téri automatikus mérőállomáson – a belvárosban, ahol kiemelkedő a megyeszékhely gépjárműforgalma, illetve az áthaladó tehergépkocsi közlekedés – ezen a télen még talán nem volt kisebb az érték, mint a görömbölyi, kertes házas övezetben fekvő Lavotta utcán. A laikusok így azt gondolhatnák, egyértelműen a kipufogóból áramló anyagok hibáztathatók a mindenkori szmogriadóért, azonban a szakember arra figyelmeztet, félrevezethet ez a tény, sőt még csak nem is egyedül a fent említett okok vezetnek a romláshoz.
Sallai Ferenc, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kommunikációs vezetője portálunk megkeresésére hangsúlyozta, alapvetően a meteorológiai viszonyok határozzák meg a levegő minőségét, vagyis azt, mennyire tisztul ki a légkör, vagy ragad be a káros anyag a talajközeli, egy-kétszáz méteres rétegbe.
– Ötven – plusz-mínusz – nap minden télen előfordul, és elő is fog fordulni, amikor magas lesz a légszennyezettség. Ebben az évszakban ugyanis gyakran alakul ki stabil inverziós réteg, ami által benyomódnak a völgybe a káros anyagok. Az is közrejátszik tehát, hogy a Szinva és a Sajó völgyének találkozásánál fekszik Miskolc.
Mégis felvetődik a kérdés, mivel segíthetnénk elő azt, hogy kevesebb szállópor jusson a levegőbe? – Félrevezető lenne csak a gépjárművekre fogni a szmogot, még akkor is, hogyha a Búza téren általában magasabbak az értékek. Az automatikus állomások ugyanis csak komponenst mérnek, azt nem szűrik, hogy miből származik az adott anyag. Egyébként a legjobban 2010 decemberének utolsó harmadában volt megfigyelhető egy érdekes jelenség: szinte alig volt gépjárműforgalom, mégis magasak voltak az értékek, így ez az időszak jól mutatta, koránt sem okolhatók – kizárólag – az autósok és fuvarozók a magas szállópor koncentrációért – mondta Sallai Ferenc.
Mint azt Dobos Tímea, városházi szóvivőtől megtudtuk, a polgármester csak akkor rendelheti el a gépjármű közlekedés korlátozását, ha a levegő szennyezettségét egyértelműen a kocsik okozzák – ezt egyébként a Szmogintéző Bizottság dönti el minden esetben.
Soós P.
Sallai Ferenc, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kommunikációs vezetője portálunk megkeresésére hangsúlyozta, alapvetően a meteorológiai viszonyok határozzák meg a levegő minőségét, vagyis azt, mennyire tisztul ki a légkör, vagy ragad be a káros anyag a talajközeli, egy-kétszáz méteres rétegbe.
– Ötven – plusz-mínusz – nap minden télen előfordul, és elő is fog fordulni, amikor magas lesz a légszennyezettség. Ebben az évszakban ugyanis gyakran alakul ki stabil inverziós réteg, ami által benyomódnak a völgybe a káros anyagok. Az is közrejátszik tehát, hogy a Szinva és a Sajó völgyének találkozásánál fekszik Miskolc.
Mégis felvetődik a kérdés, mivel segíthetnénk elő azt, hogy kevesebb szállópor jusson a levegőbe? – Félrevezető lenne csak a gépjárművekre fogni a szmogot, még akkor is, hogyha a Búza téren általában magasabbak az értékek. Az automatikus állomások ugyanis csak komponenst mérnek, azt nem szűrik, hogy miből származik az adott anyag. Egyébként a legjobban 2010 decemberének utolsó harmadában volt megfigyelhető egy érdekes jelenség: szinte alig volt gépjárműforgalom, mégis magasak voltak az értékek, így ez az időszak jól mutatta, koránt sem okolhatók – kizárólag – az autósok és fuvarozók a magas szállópor koncentrációért – mondta Sallai Ferenc.
Mint azt Dobos Tímea, városházi szóvivőtől megtudtuk, a polgármester csak akkor rendelheti el a gépjármű közlekedés korlátozását, ha a levegő szennyezettségét egyértelműen a kocsik okozzák – ezt egyébként a Szmogintéző Bizottság dönti el minden esetben.
Soós P.