A tanácskozáson az Európai Bizottságot (EB) képviselő Androulla Vassiliou oktatási biztos jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak.
Továbbra is támogatni kell az oktatással és képzéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek az unió tagországainak oktatásügyi miniszterei szerint a gazdasági válságból való kilábalás rövid távú intézkedései mellett szintén fontosak - jelentette be Hoffmann Rózsa, miután a miniszteri tanács vitát folytatott a témáról Brüsszelben. Hozzátette: a költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a célzott, és a költséghatékonyságra különös hangsúlyt helyező intézkedések megvalósítása. Továbbá a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérése érdekében a miniszterek megerősítették az oktatási és képzési területek kiemelt szerepét is - fogalmazott az államtitkár. Hoffmann Rózsa a tanácskozáson megemlítette, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, vonzóbbá kell tenni a szakképzést, és elő kell mozdítani a készségfejlesztést is. Soros elnökként a tagállamok álláspontját összefoglalva elmondta: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás mellett arra is, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Emellett kifejtette: kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében a korai beavatkozást lehetővé tevő, célzott támogatási politika, valamint megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. Androulla Vassiliou a tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban megfogalmazott célkitűzéseket. Az Unió 2020-ra a jelenlegi 14,4 százalékról 10 százalék alá szeretné leszorítani a korai iskolaelhagyók arányát az Unióban, ami 1,7 millióval kevesebb kiszálló diákot jelent. A Bizottság szerint azonban a tagállamok eddig jelzett vállalásaival 200 ezerrel elmaradnának a kitűzött céltól. Még rosszabbak a kilátások a másik célt illetően, ahol az EU a 30-34 éves korosztályban a jelenlegi 33 százalékos szintről 2020-ra 40 százalékra kívánja növelni a felsőfokú diplomával rendelkezők arányát. Az eddig összegyűlt nemzeti „felajánlások” ugyanakkor mindössze 37 százalékot tesznek ki, ami körülbelül 800 ezer diplomással kevesebb a kitűzött célnál.
Amint fogalmazta a biztos: a szigorú költségvetési konszolidációnak növekedésorientált beruházási stratégiával kell kiegészülnie, azonban nem elég csupán több pénzt fordítani az oktatásra és a képzésre, hanem a forrásokat hatékonyabban is kell felhasználni, a megfelelő képességek előremozdításával. Hozzátette: a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak. Ehhez kapcsolódóan Hoffmann Rózsa elmondta: a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett, de a kormányok még csak most készítik a végleges reformprogramjaikat. Az államtitkár kitért arra is, hogy az elnöklő Magyarország a következő hónapban összefoglalót készít az EU 2020 stratégiával foglalkozó miniszteri találkozókról, mely jelentést az uniós tagországok állam- és kormányfői is meghallgatják. Ezeket is figyelembe kell venniük a tagállamoknak a nemzeti reformprogramok készítése során – jegyezte meg Hoffmann Rózsa. A találkozón az oktatásügyi miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy erősíteni kell azokat a szakmai programokat, amelyek célja a munkaerő alkalmazkodó-képességének támogatása, a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az önfoglalkoztatás előmozdítása és a vállalkozói készség fejlesztése.
edupress.hu
Továbbra is támogatni kell az oktatással és képzéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek az unió tagországainak oktatásügyi miniszterei szerint a gazdasági válságból való kilábalás rövid távú intézkedései mellett szintén fontosak - jelentette be Hoffmann Rózsa, miután a miniszteri tanács vitát folytatott a témáról Brüsszelben. Hozzátette: a költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a célzott, és a költséghatékonyságra különös hangsúlyt helyező intézkedések megvalósítása. Továbbá a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérése érdekében a miniszterek megerősítették az oktatási és képzési területek kiemelt szerepét is - fogalmazott az államtitkár. Hoffmann Rózsa a tanácskozáson megemlítette, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, vonzóbbá kell tenni a szakképzést, és elő kell mozdítani a készségfejlesztést is. Soros elnökként a tagállamok álláspontját összefoglalva elmondta: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás mellett arra is, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Emellett kifejtette: kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében a korai beavatkozást lehetővé tevő, célzott támogatási politika, valamint megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. Androulla Vassiliou a tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban megfogalmazott célkitűzéseket. Az Unió 2020-ra a jelenlegi 14,4 százalékról 10 százalék alá szeretné leszorítani a korai iskolaelhagyók arányát az Unióban, ami 1,7 millióval kevesebb kiszálló diákot jelent. A Bizottság szerint azonban a tagállamok eddig jelzett vállalásaival 200 ezerrel elmaradnának a kitűzött céltól. Még rosszabbak a kilátások a másik célt illetően, ahol az EU a 30-34 éves korosztályban a jelenlegi 33 százalékos szintről 2020-ra 40 százalékra kívánja növelni a felsőfokú diplomával rendelkezők arányát. Az eddig összegyűlt nemzeti „felajánlások” ugyanakkor mindössze 37 százalékot tesznek ki, ami körülbelül 800 ezer diplomással kevesebb a kitűzött célnál.
Amint fogalmazta a biztos: a szigorú költségvetési konszolidációnak növekedésorientált beruházási stratégiával kell kiegészülnie, azonban nem elég csupán több pénzt fordítani az oktatásra és a képzésre, hanem a forrásokat hatékonyabban is kell felhasználni, a megfelelő képességek előremozdításával. Hozzátette: a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak. Ehhez kapcsolódóan Hoffmann Rózsa elmondta: a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett, de a kormányok még csak most készítik a végleges reformprogramjaikat. Az államtitkár kitért arra is, hogy az elnöklő Magyarország a következő hónapban összefoglalót készít az EU 2020 stratégiával foglalkozó miniszteri találkozókról, mely jelentést az uniós tagországok állam- és kormányfői is meghallgatják. Ezeket is figyelembe kell venniük a tagállamoknak a nemzeti reformprogramok készítése során – jegyezte meg Hoffmann Rózsa. A találkozón az oktatásügyi miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy erősíteni kell azokat a szakmai programokat, amelyek célja a munkaerő alkalmazkodó-képességének támogatása, a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az önfoglalkoztatás előmozdítása és a vállalkozói készség fejlesztése.
edupress.hu