Orbán Viktor kormányfő hétfőn szólt arról: fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senkinek ne csökkenjen a keresete az új adórendszer miatt. A Fidesz – KDNP-frakció kedden bejelentette, hogy létrehozták az úgynevezett bér- és adómonitoring bizottságot. A Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások. A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint azonban a felállított „akciócsoport" nem tudja meggyőzni a multikat, hogy a rájuk kivetett különadók után most emeljék a béreket. Ugyanígy a „válságot épp csak túlélő" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket - áll az érdekképviselet közleményében, mely szerint „az emeléssel még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, és akkor hol marad a pár százalékos reálbér-növekedés?" - teszik fel a kérdést.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Véleményük szerint "politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei". A MOSZ szerint a kormánynak olyan szabályokat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ)is, amely szerint a munkaadók egy része még az OÉT-ben elfogadott bérajánlást sem tartja be, "a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik". A VDSZ szerint a helyzet rendezésére nem "bérkommandók" jelentik a megoldást. Célszerűbb lenne minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.
Szilágyiné Baán Anna, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) titkára portálunknak úgy nyilatkozott: az új adórendszer bevezetését mindenképpen meg kellett volna előznie egy rövid, de átfogó hatástanulmánynak. A helyismerettel, tapasztalatokkal rendelkező kamarák ebben felajánlották volna a közreműködésüket, hiszen országrészenként is jelentős eltérés van a gazdasági helyzet, a vállalkozások lehetőségei között. - A bérkompenzáció kigazdálkodása itt, Észak-magyarországon sokkal nehezebb lesz a vállalkozások számára, mint a fővárosban vagy a Dunántúlon - mondta el a titkár, aki szerint a következmények cégenként is eltérőek lehetnek. Õk a gazdasági válság idején is azt tapasztalták, hogy a kisebb, hazai vállalkozások csak végső esetben bocsátanak el alkalmazottakat, amíg lehetséges, más területeken spórolnak. - Véleményem szerint ezek a gazdálkodók most sem nagyon fognak alkalmazottakat elküldeni emiatt a személyenként pár ezer forintot jelentő bérkompenzáció miatt. A nagyobb, multinacionális vállalatoknál azonban kiszámíthatatlanok lehetnek a hatások - hangoztatta Szilágyiné Baán Anna. - Ezeknél mások a nagyságrendek, jóval több dolgozóról van szó, s általában nem helyben születnek a döntések. A titkár szerint ezekre a nagyobb vállalkozásokra jellemző a kedvezményes, támogatott foglalkoztatási lehetőségek igénybevétele is.
Szepesi S.