Az energiastratégia kialakításával kapcsolatban a közelmúltban Lőrinciben és Nagymányokon ismertette a kormányzat elképzeléseit a térség önkormányzati vezetőivel és a helyi gazdasági élet szereplőivel Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban felmerült a baranyai szénbányanyitás lehetősége is. Mint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalban megtudtuk, konkrét kutatási, bányanyitási kérelmek is vannak Baranyában. Megpróbáltunk utána járni, hogy milyen szinten számol a koncepció a hazai szénvagyon kitermelésével?
– A Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re című dokumentum egyik legfontosabb sarokpontja az ellátásbiztonság garantálása és ehhez kapcsolódóan az energiaimport-függőség lehetőség szerinti mérséklése – közölte érdeklődésünkre Albert Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakterületi médiareferense. – Elsősorban ezen elvárások teljesítésében lehet szerepe a hazai szénvagyonnak, hiszen a minisztérium céljai között szerepel, hogy a szénből nyert energia mostani 10-15 százalékos részesedése megmaradjon a hazai villamosenergia-termelésben.
Azonban ezen energiahordozófajta felhasználását csak a környezet- és klímavédelmi követelményeknek megfelelő tisztaszén-technológiák széleskörű elterjedése esetén tudja támogatni a szaktárca.
– A kormányzati segítség ez esetben is csak állami kutatási műhelyek rendelkezésre bocsátását, vagy nemzetközi programok tető alá hozatalát jelenti, az esetleges bányanyitásokhoz szükséges anyagi forrásokat az állam nem tudja biztosítani – tette hozzá Albert Péter.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormányzat számol-e új külszíni vagy mélyművelésű borsodi szénbánya nyitásával. Erre a következő választ kaptuk: ha egy vállalkozás gazdasági megtérülést és üzleti lehetőséget lát a szénbányászati tevékenységben, rendelkezik megfelelő tőkével, a tevékenységhez, a szükséges engedélyeket be tudja szerezni, és vállalja az ország számára a bányajáradék megfizetését, akkor nincs akadálya a bányászati tevékenységnek. Az ilyen jellegű beruházások megvalósítása, anyagi támogatása nem az állam feladata – szögezte le a kormányzat álláspontját Albert Péter, vagyis úgy néz ki, a borsodi szén marad továbbra is a föld alatt…
Szöveg és kép: Csontos L.
– A Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re című dokumentum egyik legfontosabb sarokpontja az ellátásbiztonság garantálása és ehhez kapcsolódóan az energiaimport-függőség lehetőség szerinti mérséklése – közölte érdeklődésünkre Albert Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakterületi médiareferense. – Elsősorban ezen elvárások teljesítésében lehet szerepe a hazai szénvagyonnak, hiszen a minisztérium céljai között szerepel, hogy a szénből nyert energia mostani 10-15 százalékos részesedése megmaradjon a hazai villamosenergia-termelésben.
Azonban ezen energiahordozófajta felhasználását csak a környezet- és klímavédelmi követelményeknek megfelelő tisztaszén-technológiák széleskörű elterjedése esetén tudja támogatni a szaktárca.
– A kormányzati segítség ez esetben is csak állami kutatási műhelyek rendelkezésre bocsátását, vagy nemzetközi programok tető alá hozatalát jelenti, az esetleges bányanyitásokhoz szükséges anyagi forrásokat az állam nem tudja biztosítani – tette hozzá Albert Péter.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormányzat számol-e új külszíni vagy mélyművelésű borsodi szénbánya nyitásával. Erre a következő választ kaptuk: ha egy vállalkozás gazdasági megtérülést és üzleti lehetőséget lát a szénbányászati tevékenységben, rendelkezik megfelelő tőkével, a tevékenységhez, a szükséges engedélyeket be tudja szerezni, és vállalja az ország számára a bányajáradék megfizetését, akkor nincs akadálya a bányászati tevékenységnek. Az ilyen jellegű beruházások megvalósítása, anyagi támogatása nem az állam feladata – szögezte le a kormányzat álláspontját Albert Péter, vagyis úgy néz ki, a borsodi szén marad továbbra is a föld alatt…
Szöveg és kép: Csontos L.