Tavaly kiemelt feladata volt az adóhivatalnak az adóelkerülés különböző formái elleni fellépés, mondta el Farkas Ágnes, a megyei igazgatóság ellenőrzési igazgatóhelyettese. Bár a vizsgálatok darabszáma csökkent, 2009-hez képest mégis nőtt – 74-ről 81%-ra – az adókülönbözet-megállapítással zárult utólagos ellenőrzések aránya. Az ellenőrzési eredményességhez az igazgatóhelyettes szerint nagyban hozzájárult a kiválasztási kockázatelemzési tevékenység. Egyre inkább előtérbe kerül a kockázatelemzésben az adózók környezetének, kapcsolati hálózatának figyelembevétele is. A tendencia maradt az előző évekhez hasonló: a legtöbb esetben tudatosan akadályozzák az adóhatóság munkatársait az ellenőrzésben, elérhetetlenséggel, iratanyag-hiánnyal – a legtöbbször adószám-felfüggesztés és bírság jár érte.
Megyénkben 2010-ben 1724 társas vállalkozás alakult jogelőd nélkül, ami 3%-al kevesebb az előző évihez képest. Az ő ellenőrzéseiknél elsősorban hiányosságokat tártak fel, ám 23%-uknál maga az ellenőrzés is meghiúsult, ugyanis az adózót egyszerűen nem találták meg. A vállalkozások további figyelésére is nagy hangsúlyt fektetnek: az adóhatóság ellenőrzi azokat, akik többször változtatnak székhelyet, tulajdonost, elmulasztják a bevallásukat benyújtani, vagy évek óta veszteségesen működnek.
Szintén kockázatos adózói magatartásnak ítéli meg az adóhatóság az úgynevezett adóminimalizálást, vagyis amikor nagy összegű forgalom lebonyolítása mellett az adózó bevallásában minimális adófizetési kötelezettség jelenik meg. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy gyakran körbeszámlázás, vagy fiktív számlázás áll a háttérben, az ebben a körben végzett ellenőrzések 90%-a tárt fel adókülönbözet-megállapítást.
Farkas Ágnes hozzátette, 2010-ben egyes tevékenységi köröket kiemelten kezeltek, ezek közé tartozott például az őrző-védő szolgáltatás, melynek ellenőrzése során több adónemben is tártak fel jelentős visszaéléseket, a tapasztalatok szerint az alvállalkozói láncolatok kiépítésének célja az adófizetési kötelezettség elkerülése. Jellemző ebben a körben a bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a bevallási, adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása.
Vagyongyarapodási vizsgálatot tavaly az előző évekhez képest szűkebb körben és célirányosabb kiválasztás alapján végeztek, egy ellenőrzés során a revizorok átlagban 6,5 millió forintos adókülönbözetet állapítottak meg, ami 78%-al több az előző évhez képest.
Olasz András, az igazgatóság vezetője a 2011-es tervekről szólva elmondta, szeretnék maximálisan kihasználni a vámhivatallal történt integráció előnyeit. A jogsértések mértékéhez igazodó ellenőrzések mellett a kiemelt kockázatot jelentő magatartási formáknál a lehető leggyorsabban akarnak beavatkozni. Mint elmondta, aki csalni próbál, és adót kerül el, az az egész társadalmat károsítja meg, ugyanakkor a jogkövetően működő vállalkozásokat hátrányba hozza, akár tönkre is teheti.
Az igazgató hozzátette, még nagyobb hangsúlyt fektetnek a kockázatkezelésre, és a kockázatos adózói körök ellenőrzésére, ilyen a fiktív vállalkozások kiszűrése. Továbbviszik a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait, és ellenőriznek ott, ahol nagy összegű hátralék képződik, transzfer szerepkört lát el a cég az EU tagországokkal folytatott kereskedelemben, tartós veszteség mellett működnek, vagy ahol felmerül a csalásban való részvétel gyanúja.
Horváth I.
fotó: Juhász Á.
Megyénkben 2010-ben 1724 társas vállalkozás alakult jogelőd nélkül, ami 3%-al kevesebb az előző évihez képest. Az ő ellenőrzéseiknél elsősorban hiányosságokat tártak fel, ám 23%-uknál maga az ellenőrzés is meghiúsult, ugyanis az adózót egyszerűen nem találták meg. A vállalkozások további figyelésére is nagy hangsúlyt fektetnek: az adóhatóság ellenőrzi azokat, akik többször változtatnak székhelyet, tulajdonost, elmulasztják a bevallásukat benyújtani, vagy évek óta veszteségesen működnek.
Szintén kockázatos adózói magatartásnak ítéli meg az adóhatóság az úgynevezett adóminimalizálást, vagyis amikor nagy összegű forgalom lebonyolítása mellett az adózó bevallásában minimális adófizetési kötelezettség jelenik meg. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy gyakran körbeszámlázás, vagy fiktív számlázás áll a háttérben, az ebben a körben végzett ellenőrzések 90%-a tárt fel adókülönbözet-megállapítást.
Farkas Ágnes hozzátette, 2010-ben egyes tevékenységi köröket kiemelten kezeltek, ezek közé tartozott például az őrző-védő szolgáltatás, melynek ellenőrzése során több adónemben is tártak fel jelentős visszaéléseket, a tapasztalatok szerint az alvállalkozói láncolatok kiépítésének célja az adófizetési kötelezettség elkerülése. Jellemző ebben a körben a bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a bevallási, adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása.
Vagyongyarapodási vizsgálatot tavaly az előző évekhez képest szűkebb körben és célirányosabb kiválasztás alapján végeztek, egy ellenőrzés során a revizorok átlagban 6,5 millió forintos adókülönbözetet állapítottak meg, ami 78%-al több az előző évhez képest.
Olasz András, az igazgatóság vezetője a 2011-es tervekről szólva elmondta, szeretnék maximálisan kihasználni a vámhivatallal történt integráció előnyeit. A jogsértések mértékéhez igazodó ellenőrzések mellett a kiemelt kockázatot jelentő magatartási formáknál a lehető leggyorsabban akarnak beavatkozni. Mint elmondta, aki csalni próbál, és adót kerül el, az az egész társadalmat károsítja meg, ugyanakkor a jogkövetően működő vállalkozásokat hátrányba hozza, akár tönkre is teheti.
Az igazgató hozzátette, még nagyobb hangsúlyt fektetnek a kockázatkezelésre, és a kockázatos adózói körök ellenőrzésére, ilyen a fiktív vállalkozások kiszűrése. Továbbviszik a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait, és ellenőriznek ott, ahol nagy összegű hátralék képződik, transzfer szerepkört lát el a cég az EU tagországokkal folytatott kereskedelemben, tartós veszteség mellett működnek, vagy ahol felmerül a csalásban való részvétel gyanúja.
Horváth I.
fotó: Juhász Á.