– A hétköznapi szóhasználatban a körözést főként a bűncselekmények miatt keresett személyek kapcsán emlegetik, pedig a rendőrség az ismeretlen helyre távozott – azaz eltűnt – gyerekek, illetve felnőttek esetében is személykörözést ad ki – mondta el Nagy Sándor, miskolci rendőrségi szóvivő. – A körözési rendszert a rendőrség üzemelteti, de körözést más hatóságok – így például a bíróság, ügyészség, vagy a pénzügyi nyomozók – is kiadhatnak.
A Körözési Alapnyilvántartás legutóbbi adatai szerint a hatályos személykörözések száma Magyarországon jelenleg 40 145. Ebből eltűnés miatt 2503-at, a tartózkodási hely megállapítása miatt 15 258-at, elfogatóparancs kibocsátása miatt pedig 22 384-et rendeltek el.
A Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén 2010-ben elfogatóparancs kibocsátása miatt 1183 alkalommal rendeltek el körözést, tartózkodási hely megállapítása miatt pedig 74 esetben. Úgynevezett „eltűnések” – azaz ismeretlen helyre távozás – miatt 272-szer kellett megindítani az eljárást. Az eltűntek közül 47 gyermekkorú, 106 pedig fiatalkorú volt. Külön statisztikát vezetnek azokról, akik a gyermekvédelmi intézményekből tűnnek el a kapitányság illetékességi területén. Tavaly 393 ilyen bejelentést kaptak, ebből 120 14 év alatti gyermek eltűnésére vonatkozott, 273 pedig 14–18 év közötti fiataléra. Tizenegy személy kivételével – hosszabb-rövidebb idő alatt – mind előkerültek, de Nagy Sándor szerint jelentős többletterhet ró a rendőrségre ezen fiatalok állandó keresése. Vannak ugyanis olyanok, akik szinte napi rendszerességgel megszöknek – haza a családjukhoz, rokonaikhoz, vagy egyszerűen csak csavarogni.
– Rendőrségi tapasztalatok szerint az eredményes kutatásra akkor van a legnagyobb esély, ha az eltűnést hamar észreveszik és gyorsan bejelentik a rendőrségen – nyilatkozta a szóvivő. A bejelentést követően ellenőrzik a hozzátartozóktól kapott információkat. A rendőrök felkeresik azokat a helyeket, ahol a keresett személy korábban gyakran megfordult, beszélnek a rokonokkal, ismerősökkel. Minél több idő telik el, annál kisebb az esély az eltűnt megtalálására.
Azokat a helyi kapitányságok által kibocsátott körözéseket, melyekben egy hónapon belül nincs eredmény, a megyei főkapitányságokon vizsgálják felül, majd pedig három hónap elteltével az ORFK-n – ha továbbra is eredménytelen marad a kutatás.
– Az eltűnés miatti körözések húsz év után évülnek el, a hozzátartozók öt év után kezdeményezhetik az eltűnt személy halottá nyilvánítását – tudtuk meg Nagy Sándortól.
Az eltűntek néha gyilkosság, emberrablás áldozatai lesznek, de Miskolcon tavaly nem jutott a rendőrség tudomására olyan eltűnési ügy, amely bűncselekményre utalt volna, így vagy úgy, gyakorlatilag minden olyan személy előkerült, akit eltűnés miatt kerestek. Kilenc olyan keresett személy volt, akiket holtan találtak meg – kihűlés, vízbefulladás, öngyilkosságok miatt – de idegenkezűségre utaló nyomot ezekben az esetekben sem találtak a rendőrök.
Nagy Sándor szerint az eltűnéseknek sok oka lehet – nyilvántartásukban szerepelnek olyanok, akik időskori szellemi leépülés miatt tévedtek el, s olyan felnőttek is, akik valamiért – esetleg családi problémák miatt – ki akartak lépni korábbi életükből, és erről nem szóltak otthon. Az eltűntek között viszonylag sok a gyerek, de a legveszélyeztetettebb a serdülő korosztály, akik leggyakrabban a családon belüli problémák elől akarnak elmenekülni. A szülők válása, esetleg erőszakos magatartása, a velük szemben megnövekedett követelmények vagy esetleg egzisztenciális problémák miatt elviselhetetlennek érzik a családban az életüket. Lehet a cél figyelemfelkeltés is: vannak, akik eltűnésükkel akarják jelezni, hogy családjuk elhanyagolja őket. Ennek persze számos veszélye van: a fiatalok esetében fokozottan fennáll a veszély, hogy rossz társaságba keverednek, bűncselekmények áldozataivá válnak, vagy ők maguk válnak bűnelkövetőkké.
Szepesi S.
A Körözési Alapnyilvántartás legutóbbi adatai szerint a hatályos személykörözések száma Magyarországon jelenleg 40 145. Ebből eltűnés miatt 2503-at, a tartózkodási hely megállapítása miatt 15 258-at, elfogatóparancs kibocsátása miatt pedig 22 384-et rendeltek el.
A Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén 2010-ben elfogatóparancs kibocsátása miatt 1183 alkalommal rendeltek el körözést, tartózkodási hely megállapítása miatt pedig 74 esetben. Úgynevezett „eltűnések” – azaz ismeretlen helyre távozás – miatt 272-szer kellett megindítani az eljárást. Az eltűntek közül 47 gyermekkorú, 106 pedig fiatalkorú volt. Külön statisztikát vezetnek azokról, akik a gyermekvédelmi intézményekből tűnnek el a kapitányság illetékességi területén. Tavaly 393 ilyen bejelentést kaptak, ebből 120 14 év alatti gyermek eltűnésére vonatkozott, 273 pedig 14–18 év közötti fiataléra. Tizenegy személy kivételével – hosszabb-rövidebb idő alatt – mind előkerültek, de Nagy Sándor szerint jelentős többletterhet ró a rendőrségre ezen fiatalok állandó keresése. Vannak ugyanis olyanok, akik szinte napi rendszerességgel megszöknek – haza a családjukhoz, rokonaikhoz, vagy egyszerűen csak csavarogni.
– Rendőrségi tapasztalatok szerint az eredményes kutatásra akkor van a legnagyobb esély, ha az eltűnést hamar észreveszik és gyorsan bejelentik a rendőrségen – nyilatkozta a szóvivő. A bejelentést követően ellenőrzik a hozzátartozóktól kapott információkat. A rendőrök felkeresik azokat a helyeket, ahol a keresett személy korábban gyakran megfordult, beszélnek a rokonokkal, ismerősökkel. Minél több idő telik el, annál kisebb az esély az eltűnt megtalálására.
Azokat a helyi kapitányságok által kibocsátott körözéseket, melyekben egy hónapon belül nincs eredmény, a megyei főkapitányságokon vizsgálják felül, majd pedig három hónap elteltével az ORFK-n – ha továbbra is eredménytelen marad a kutatás.
– Az eltűnés miatti körözések húsz év után évülnek el, a hozzátartozók öt év után kezdeményezhetik az eltűnt személy halottá nyilvánítását – tudtuk meg Nagy Sándortól.
Az eltűntek néha gyilkosság, emberrablás áldozatai lesznek, de Miskolcon tavaly nem jutott a rendőrség tudomására olyan eltűnési ügy, amely bűncselekményre utalt volna, így vagy úgy, gyakorlatilag minden olyan személy előkerült, akit eltűnés miatt kerestek. Kilenc olyan keresett személy volt, akiket holtan találtak meg – kihűlés, vízbefulladás, öngyilkosságok miatt – de idegenkezűségre utaló nyomot ezekben az esetekben sem találtak a rendőrök.
Nagy Sándor szerint az eltűnéseknek sok oka lehet – nyilvántartásukban szerepelnek olyanok, akik időskori szellemi leépülés miatt tévedtek el, s olyan felnőttek is, akik valamiért – esetleg családi problémák miatt – ki akartak lépni korábbi életükből, és erről nem szóltak otthon. Az eltűntek között viszonylag sok a gyerek, de a legveszélyeztetettebb a serdülő korosztály, akik leggyakrabban a családon belüli problémák elől akarnak elmenekülni. A szülők válása, esetleg erőszakos magatartása, a velük szemben megnövekedett követelmények vagy esetleg egzisztenciális problémák miatt elviselhetetlennek érzik a családban az életüket. Lehet a cél figyelemfelkeltés is: vannak, akik eltűnésükkel akarják jelezni, hogy családjuk elhanyagolja őket. Ennek persze számos veszélye van: a fiatalok esetében fokozottan fennáll a veszély, hogy rossz társaságba keverednek, bűncselekmények áldozataivá válnak, vagy ők maguk válnak bűnelkövetőkké.
Szepesi S.