A munkát kedden délelőtt Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, Nagy Anna kormányszóvivő, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, védelemvezető is megtekintette.
A bejáráson tartott sajtótájékoztatót Nagy Anna azzal kezdte, hogy tavasszal akár eddig soha nem látott ár- és belvízhelyzet lehet Magyarországon. Éppen ezért azonnali intézkedéseket hozott a kormány, amelyből az első lépés volt a veszélyhelyzet kihirdetése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 12-től, melyet meghosszabítottak április 30-ig. A kormányszóvivő szerint nem elég lokálisan védekezni, az egész Sajó- és Hernád-völgyben közösen kell. A veszélyhelyzetben sokkal több segítséget kaphatnak a települések, központi forrásokhoz jutnak, a katonaság és a rendőrség segítségét is megkaphatják. Nagy Anna kijelentette: március 30-ig elkészülnek a védművek, kezelni tudják majd az árvíz helyzetet – ha lesz –, és Felsőzsolca biztonságban érezheti majd magát. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a munkálatoknak jelentős hozadéka van a közmunka terén is, a vízügyi igazgatóságoknál 5500, míg a vízügyi társulásoknál 3600 közmunkást alkalmaznak, melyhez kapcsolódik egy képzési program is, így ennek köszönhetően sokan a munka világába is visszakerülhetnek.
Illés Zoltán megjegyezte, hogy az említett 7,3 milliárdos forrás mellett rendelkezésre áll 4,6 milliárd a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében a belvíz problémák kezelésére, megoldására a vízügyi társulásoknál, a pénzfelhasználás kontrollját és a szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatóság végzi. Záportározók, gátak építését 1,5 milliárd forinttal támogat az unió, de több tízmilliárd forint áll még rendelkezésre, csak lassú a lehívás folyamat, melyet igyekszik gyorsítani a magyar kormány, de ez nem egyszerű.
A jelenlegi védekezési munkáról az államtitkár elmondta, egyrészt záportározókat építenek a gyorsan lezúduló víz kezelésére, mederkotrást végeznek, és gátak épülnek a Sajó és Hernád mentén. Felsőzsolcánál a vasúti híd áteresz részének bővítését is elvégzik, a Kis-Sajó medrét kotorják, és a leomlott híd megmarad darabjait is eltávolítják. Az autópálya alatt átereszeket építenek be, hogy legyen lehetősége a víznek lefolyni. Illés Zoltán tárgyal a területen lévő bevásárlóközpontok vezetőivel is, hogy az azok és az autópálya közötti területet visszakotorják úgy, hogy a forrás egy részét a bevásárlóközpontok biztosítják. Több mint kilencven megyei településnek a védekezési tervet is elkészíti a kormány, egyenként 3 millió forint értékben.
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elmondta, helyteleníti azt a gyakorlatot, hogy építési engedélyeket adtak ki árterületen. Alternatív – és részéről támogatandó – megoldás lenne, ha ezeket az épületeket visszabontatnák, véleménye szerint precedensre van szükség, hogy mindenki megértse, nagyvízi mederbe nem lehet építkezni. Ezzel kapcsolatban hétfőn az Országgyűlés elfogadta azt a rendeletet, amely megtiltja a jövőben ilyen építési engedélyek kiadását az önkormányzatoknak.
Csöbör Katalin örömét fejezte ki, hogy jó ütemben halad a munka, és megköszönte a kormány segítségét. Hozzátette: az előző kormány egyetlen méter gátat sem épített, ennek érzi most mindenki a hatását. Most gyorsan kell lépni, és ezt meg is teszik.
Horváth Imre
Fotó: Juhász Ákos
A bejáráson tartott sajtótájékoztatót Nagy Anna azzal kezdte, hogy tavasszal akár eddig soha nem látott ár- és belvízhelyzet lehet Magyarországon. Éppen ezért azonnali intézkedéseket hozott a kormány, amelyből az első lépés volt a veszélyhelyzet kihirdetése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 12-től, melyet meghosszabítottak április 30-ig. A kormányszóvivő szerint nem elég lokálisan védekezni, az egész Sajó- és Hernád-völgyben közösen kell. A veszélyhelyzetben sokkal több segítséget kaphatnak a települések, központi forrásokhoz jutnak, a katonaság és a rendőrség segítségét is megkaphatják. Nagy Anna kijelentette: március 30-ig elkészülnek a védművek, kezelni tudják majd az árvíz helyzetet – ha lesz –, és Felsőzsolca biztonságban érezheti majd magát. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a munkálatoknak jelentős hozadéka van a közmunka terén is, a vízügyi igazgatóságoknál 5500, míg a vízügyi társulásoknál 3600 közmunkást alkalmaznak, melyhez kapcsolódik egy képzési program is, így ennek köszönhetően sokan a munka világába is visszakerülhetnek.
Illés Zoltán megjegyezte, hogy az említett 7,3 milliárdos forrás mellett rendelkezésre áll 4,6 milliárd a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében a belvíz problémák kezelésére, megoldására a vízügyi társulásoknál, a pénzfelhasználás kontrollját és a szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatóság végzi. Záportározók, gátak építését 1,5 milliárd forinttal támogat az unió, de több tízmilliárd forint áll még rendelkezésre, csak lassú a lehívás folyamat, melyet igyekszik gyorsítani a magyar kormány, de ez nem egyszerű.
A jelenlegi védekezési munkáról az államtitkár elmondta, egyrészt záportározókat építenek a gyorsan lezúduló víz kezelésére, mederkotrást végeznek, és gátak épülnek a Sajó és Hernád mentén. Felsőzsolcánál a vasúti híd áteresz részének bővítését is elvégzik, a Kis-Sajó medrét kotorják, és a leomlott híd megmarad darabjait is eltávolítják. Az autópálya alatt átereszeket építenek be, hogy legyen lehetősége a víznek lefolyni. Illés Zoltán tárgyal a területen lévő bevásárlóközpontok vezetőivel is, hogy az azok és az autópálya közötti területet visszakotorják úgy, hogy a forrás egy részét a bevásárlóközpontok biztosítják. Több mint kilencven megyei településnek a védekezési tervet is elkészíti a kormány, egyenként 3 millió forint értékben.
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elmondta, helyteleníti azt a gyakorlatot, hogy építési engedélyeket adtak ki árterületen. Alternatív – és részéről támogatandó – megoldás lenne, ha ezeket az épületeket visszabontatnák, véleménye szerint precedensre van szükség, hogy mindenki megértse, nagyvízi mederbe nem lehet építkezni. Ezzel kapcsolatban hétfőn az Országgyűlés elfogadta azt a rendeletet, amely megtiltja a jövőben ilyen építési engedélyek kiadását az önkormányzatoknak.
Csöbör Katalin örömét fejezte ki, hogy jó ütemben halad a munka, és megköszönte a kormány segítségét. Hozzátette: az előző kormány egyetlen méter gátat sem épített, ennek érzi most mindenki a hatását. Most gyorsan kell lépni, és ezt meg is teszik.
Horváth Imre
Fotó: Juhász Ákos